Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

MAJLÁT JOLÁN sikerült a földesúri bíráskodást általánossá tenni, de mégis van néhány adat rá, mutatván a földesúrrak ilyen iráryú törekvését. Rendesen akkor fordultak a peres felek a földesúri székhez, ha az előző ítélettel sehogysem voltak megelégedve, így például 1753-ban igen ragy összeg körül folyó pörben, melyben a körülmények bonyolultsága miatt sehogysem lehetett tisztázni az igazságot, a magisztrátus döntése után a felek az alispán, majd onnan az úriszék elé vitték az ügyet. Az úriszék össze is ült Kőrösön, s az ügy tisztázására elrendelte, hogy a felek indítsanak a tanács előtt új bizonyítási eljárást. Erre a felek, megijedvén az újabb költségektől, megegyeztek.1 A város egyéb ügyébe is beleszólást követeltek a földesurak, így a törökkori autonóm városi communitas most, ha kis mértékben is, mégis földesúri ellenőrzés alá került s bizonyos ügyekben kénytelen volt a földesurakhoz igazodni. Például 1762-ben rossz állapotban lévő piaci boltokat akart lebontatni a tanács, ezt azonban már nem tették önállóan, hanem elhatározták, hogy „a Földes Uraságtul consensust kellene kérni, hogy el lehessen rontani".2 A tar ács igyekezett megszabadulni a földesurak ilyenfajta beavatkozásától, ami általában sikerült is, mivel a török alatt kifejlődött autonóm városigazgatási szervezet intézménye önmagában is ellenállt a földesurak ilyen törekvéseinek. Csak néhány esetben sikerült behatolni a cívistársadalom autonómiájába a földesúri jogokrak. Végeredményben tehát az történt a fölszabadulás után a földesúri viszonyban, hogy a földesúri jogok teljes épségükben helyreálltak és a földesurak bizonyos befolyást szereztek a város társadalmára, abban a keretben, amit a taksás jobbágyi helyzet megengedett. A másik oldalon azonban a város is sikeresen meg tudta őrizni autonómiáját és ennek az érdekében mind több és több földesúri jogot szerzett meg zálog- és árendaképen. Úgy, hogy a telkeknek és a jobbágyoknak csak a kisebb, olykor jelentéktelen része volt közvetlen adófizetője a földesuraknak. * A török uralom alatt a város, mint kollektivitás, sajátságos földesurasággá fejlődött; önállósult földesuraitól. A földesúri funkciókat a város, mint communitas látta el. Ez szokásszerűen alakult ki, s a XVII. században tulajdonképen 1 Nagykörösi Tanácsjegyzőkönyv. (Továbbiakban Jk.) 1747— 1753. 471—472. 1. 2 Jk. 1759—1769. 162. 1.