Századok – 1943

Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277

MAGNA HTTNGARIA 296 egyeztethető-e a tudósítás többi részeivel. Az „első határ" kifejezést Gaihär ï három kivonatolója közül csak Ibn Rusta használja. Az arab eredetiben (awwa u hiddín, ahol haddun = ,határ', awwalun = ,elsó") a haddun szó jelentése nem jtcrüLt'. A szó eredeti jelentése ,valaminek a szélső pontja', ,extremitas'. A földrajzi irodalomban általában ,határt' jelent, többesszámban viszont inkább ,territóriumot'.1 Feltehető tehát ezen az alapon, hogy a szónak itt is ,terület' jelentése van. Kizáija azor.ban ezt az awwalun-]efoő használata. Az arab geográfiában ugyanis valamely földrajzi centrumból kiinduló leírásoknál, az egymás után következő országok közelebb, illetve távolabb eső határaival kapcsolatban igen gyakoriak az ilyen kifejezések: „határának kezdete(i)", „határának eleje", „az első határ" stb., szemben a „határának végén", „másod к határ" stb. kifejezésekkel (az arabban ezeknek a kifejezéseknek a haddun szó és az awwalun jelző melléknévi vagy főnévi használatban, egyesben vagy többesben felel meg). Gaihär ï is használ hasonló kifejezéseket: pl. awwalu hsddi Armimyatin, Bakiírál a magyarokról szóló tudósítás végén,2 vagy pl. fi awä'ili haddihä Ibn Rusíánál a szlávok országának leírásában.3 Hasonló kifejezésekkel azonban már a legrégebbi arab geográfusrál, a Ptolemaios-átdolgozó Huwârizmïnél is találkozunk.4 <5 a térképrajzolásra adott utasításokban használja az „al-haddu '1-awwalu" kifejezést =' az első határ'), amely a térképen hullámvonallal ábrázolandó hegynek az elejét jelenti, szemben az al-haddu 'l-ähiru kifejezéssel, amely pedig ,az ábra másik végét' jelenti.5 Az elmondottakat kitűnően illusztrálja néhány példa Istahrïnak az északi országok útjáról szóló leírásából, ahol pontosan ugyanez a kifejezés nyilvánvalóan ,,határ"-t, nem pedig „ország"-ot jelent:6 „. . . wa-min Itil ilá awwali haddi Burtás ... wa-min 1 A szónak a geográfiai irodalomban szokásos jelentéseiről v. ö. Barthold: Gibb. Mem. New Ser., XI, 30 к és Minorsky: u. o., 1, 2. jegyz. 2 MHK, 195. 3 MHK, 174. 4 Huwârizmï, ed. Mzik, 39. 5 Mitt. d. к. k. Geogr. Ges. in Wien, LVIII, 1915, 162. — Az Ibn Rustánál található awwalu haddin kifejezésben a Íjad din ugyan alakilag determinálatlan, de tartalmilag megfelel a determinált, alaknak (vagyis: awwalu haddin = al-haddu '1-awwalu), v. ö. Wright, A grammar of the Arabic language, 2. ed., 1874, II, § 86, rem. a és § 93. 6 Ed. de Goeje, 227; MHK, 242.