Századok – 1943
Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277
286 CZEGLÉD Y KÁROLY Nun es ist gar nicht unmöglich, dass Julian diesmal den weg nach Russland über Preussen nahm". Eltekintve azonban attól, hogy a Julianus-féle levél egyébként is tele van következetlenségekkel, az „in finibus Ruscie maneremus" kifejezés csak a levél elejére vonatkozhatik. Nincs okunk tehát arra, hogy Bromberg exégézisét előnyben íészesítsiik Gomboczéval szemben. A mongol veszedelem keletkeztéről szóló elbeszélés Julianus levelében igen zavaros. Gombocz Zoltán mutatott rá arra,1 hogy az itt szereplő mondai elemek más nyugati forrásokban is megtalálhatók. A levélben a legfontosabb az a részlet, ahol a három felvonuló tatár hadsereg elhelyezkedéséről van szó. Amit a levél a nagymagyarok és tatárok háborújáról elmond, máig sem világos. A tatárok által meghódított országok közül csak Bulgária nevének olvasata bizonyos. Sascia valószínűleg Saksynnal azonos.2 A nagymagyarok földjének elpusztulását a levél így mondja el: ... a mongolok hadserege Perzsiából „ad terram Cumanorum accedens ipsos Cumanos superavit terram sibi subiugans eorum. Inde re versi ad magnam Ungariam de qua nostri Ungari originem habuerunt, et expugnaverunt eos quattuordecim annis et quintodecimo anno obtinuerunt eos, sicut ipsi pagani Ungari viva voce retulerunt. Illis obtentis reversi versus occidentem spacio unius anni uel parum amplius quinque regna paganorum maxima obtinuerunt; Faschiam (v. 1. Sasciam) Meroviam, regnum expugnarunt Bulgarum . . .', Máskép mondja el az eseményeket Piano Carpini:3 (a magyarországi 1242-es hadjáratról volt szó) . . . „inde revertentes venerunt in terram Morduanorum, qui sunt pagani et eos bello vicerunt. Inde procedentes contra Billeros, id est Bulgáriám magnam et ipsam destruxerunt orrmino. Inde procedentes ad aquilonem adhuc contra Baschart, id est Hungáriám magnam, et eos etiam devicerunt. Inde egredientes iverunt amplius ad aquilonem, veneruntque ad Parossitas . . . Inde procedentes venerunt ad Samogedos ..." Ha azonban az események lefolyását nem látjuk is tisztán, az valószínű, hogy a nagymagyarok földje a tatárjárásban teljesen elpusztult, lakossága pedig legnagyobbrészt szétszóródott. így lehet az, hogy egy magyar barát, Johanca, 1 I. h., 12 k. 1 Gombocz: i. h., 10., 1. jegyz.; Bromberg is, i. h., 70 k; erről a városról v. ö. Risch: Piano Carpini, 1930, 312—324 és Zeki Validi: Abhandungen für die Kunde des Morgenlandes, XXI V. 3, 1939,. 203 kk.-3 Sinica Francise. I, 72 k; Gombocz: i. h., 16.
