Századok – 1943
Tanulmányok - CZEGLÉDY KÁROLY: Magna Hungaria 277
282 OZEGLÉDY KÁROLY a quo venerunt Balchi in terra Assani inter Constantinopolim, et Bulgáriám et Hungáriám minorem."1 Ahhoz, hogy Bacon Blachia Maiorja mögött valamilyen őshaza-elmélet rejlik, nem fér kétség, hiszen az oláhok nem voltak soha Baskiria vidékén. Bár elképzelhető az is, hogy a nyugati krónikások a Nagy (Régi)-Magyarország kifejezést is maguk kovácsolták, helyesebb feltenni, hogy valamilyen magyar forrásból merítettek.2 Magyar forrásaik azonban a puszta névnél és valamilyen őshazaelméletnél aligha tartalmaztak többet, hiszen a magyar dominikánusok sem találtak semmiféle konkrét adatot a keleti magyarokra vonatkozólag. Pedig Julianus és társai bizonyára a dominikánusokat jellemző tudományos elmélyedéssel igyekeztek megtalálni a krónikákban a keleten maradt magyarok emlékét, annál is inkább, mert nem akartak elindulni vaktában missziós területükre. Érdekes a jelentés elején közölt középkori őshazaelmélet, amely az őshaza túlnépesedését tekinti a kivándorlás okának. Hogy mit tudtak meg a dominikánusok az őshazáról, láthatjuk Richardus jelentésének bevezető soraiból és a magyar krónikák Scythiáról szóló közhelyeiből. Világosan látható ez a jelentés következő mondataiból is, melyekben arról van szó, hogy még Julianus előtt, 1230 táján, négy dominikánus barát indult el, hogy felkeresse a keleten maradt pogány magyarokat. Ezek a barátok „sciebant per scripta antiquorum, quod ad orientem essent; uhi essent, penitus ignorabant". A négy barát közül azonban egynek, Ottónak, sikerült hírt hoznia a keleti magyarokról: „in quodam regno paganorum quosdam de lingua illa invenit, per quos certus efficiobatur, ad quas partes manerent; set illorum provinciám non intravit; ymmo in Ungariam est reversus pro fratribus pluribus assumendis, qui cum ipso redeuntes fidem illis catholicam predicarent. Sed multis fractus laboribus post octavum reditus sui diem сит отпет viam illos querendi exposuisset migravit ad Christum". 1 Nagy-Bolgárország nevével már Theophanesnél és Nikephorosnál is találkozunk: í)TroiaiáBou\Tapíar) цетйХг), mégpedig itt is egy őshazahagyománnyal kapcsolatban. Mint ahogyan a vetus a magna mellett, úgy áll itt is a imXctid а цеуаКг) mellett. Valószínűleg bizánci forrásból származik az arab bulgár al- a'zam (= Nagy-Bulgária) kifejezés is, amely a dunai vagy a volgai bolgár birodalomra vonatkozik (v. ö. utoljára: Minorsky: Gibb Memorial New Series, XI, 1937, 439, n. 2). Moravcsik Gyula szerint talán a bolgároktól ered ez a kifejezés (v. ö. Moravcsik: Az onogurok történetéhez, A Magy. Nyelvt. Társ. Kiadványai. 27. sz., 1930, 19 k.; ugyanő Byzantinoturcica, II, 23). 2 V. ö. Hóman, A Szent László-kori Gesta Ungarorum, 1926, 33 kk.
