Századok – 1943
Ismertetések - Czibur András: Kelet hadszínterei. Ism.: Varga Endre 265
SZEMLE 205 sági hatásait a szerző Buday László eredményeinek felhasználásával állítja össze, s fejtegetéseit minden kérdéssel kapcsolatban tovább szövi egészen 1941-ig. A munka tartalmi gazdagságát e rövid ismertetés távolról sem érzékeltetheti. Forrásai egykorú összefoglaló munkák, hiteles kiadványok, amelyekből áttekinthető, világos, meggyőző, legfontosabb vonásaiban maradandó képet nyújtott multunknak olyan területéről, amelyről nem volt még rendszeres feldolgozásunk. A kiváló szerzővel együtt csak sajnálhatjuk, hogy a gazdasági élet irányítására nagy befolyást gyakorló személyek szerepéről az előtanulmányok teljes hiánya miatt ma még nem szólhatott. Az intézet százéves történetéről szóló munka nagyobb részét az elrnult 75 év történetéről írott beszámoló alkotja, Pólya Jakabnak és Hegedűs Lorántnak a félszázados, majd a 75 éves fennállás idején közzétettelőadásanyomán. Különösebb figyelemre nem tarthat igényt ez az összefoglalás; a névtelen szerző a többször hangoztatott „krónika ' megjelöléssel pontosan ki is fejezi, hogy nem egy intézmény szerves élettörténetét, hanem a legfontosabbnak tetsző mozzanatok felsorolását nyújtja. Pedig az anyag gazdagsága szinte kínálkozik átfogó, szerves összefoglalásra. A jubileumra készült harmadik, tetszetős munka a közgyűjteményekben s a bank levéltárában őrzött képanyagot tartalmazza. Többnyire ismert képeket közöl ügyes beosztással, az intézet történetével foglalkozó kiadványokból merített rövid kísérő szöveggel ellátva. Nem tudjuk, mi okból, a könyv lapjai számozatlanok. Az újkor gazdasági életében oly fontos szerepet betöltő pénzintézetek legrégibb hazai hajtásai a reformkorban sarjadtak elő, s így a XIX. sz. első felének gazdasági, szellemi bélyegét tükrözik indulásuk első szakaszában. Mindezt hosszú időn át mint értékes szellemi örökséget őrizték és fejlesztették egyre jelentősebb pályafutásuk során. Ez a szellem a kiegyezés után fokozatosan módosul; új nemzedék váltja fel az intézmények élén az előző kor embereit, nemzetközi pénzügyi tényezők ridegebb üzleti szempontjai, pénzügyihatalmi vonásai érvényesülnek a világháború kitöréséig. Ennek a szellemnek érvényesülése és megnyilatkozása az egyéneken keresztül fogható meg. A vezetők munkásságának és szerepének tisztázása igen fontos az intézmények életének ábrázolásában; a Kereskedelmi Pank, e legszemélytelenebbnek látszó részvénytársaság sorsára is döntő hatása volt egy-egy Valero, Lánczy Leó, Weiss Fülöp, Teleszky János üzletemberi tevékenységének. A tétel itt is érvényes: az ember minden történés középpontja. Ungár László. Czibur András: Kelet hadszínterei. Budapest é. n. Athenaeum. 8° 48 1., 9 vázlat. — Világos, áttekinthető formában, történeti visszapillantásokkal élénkítve ismerteti a Közel-, Közép- és Távol-Keletnek a jelenlegi háború szempontjából legjelentősebb területeit s a rajtuk elhelyezkedő államalakulások katona-politikai adatait. A munka legértékesebb fejezete a Közel-Kelettel foglalkozik: az ottomán birodalom romjain új életre kelt arab világ mai viszonyait történeti kialakulásukban mutatja be. A tárgyalt események részben a legutóbbi évtizedekben zajlottak le, jól sikerült összefoglaló áttekintésükből azonban a kortárs-olvasó is hasznos felvilágosításokat kaphat. Ugyanez vonatkozik általában az egész tanulmányra, melynek adatai a háború különböző, azóta bekövetkezett meglepő jelenségeire nézve sokszor igen élénk magyarázattal szolgálnak. Varga Endre.