Századok – 1943

Ismertetések - A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841–1941. Ism.: Ungár László 263 - A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank százéves története 1841–1941. Ism.: Ungár László 263

SZEMLE 263 de nem képviselte a Calazanzius-életeszményt sem; egyike volt kora hitevesztett papjainak, aki ,,a kinyilatkoztatott vallások között kora gondolkozásának megfelelően csak ritusbeli különbségeket vél felfedezni", s akinek „a dogmatikus különbségek egészen tudatán kívül esnek". Csóka J. Lajos (Pannonhalma). Jajczay János: Pest-budai figurák a mult század harmincas éveiből. Max Felix Paur rajzai a Fővárosi Könyvtárban. (Tanulmányok, kiadja a Fővárosi Könyvtár, XVI.) Budapest 1941. 8° 34 1. — A Fővárosi Könyvtár egy 1837—39-ből származó rajzvázlat-gyüjteményt őriz. A vázlatok, Max Felix von Paur (Pauer) Bajorországból elszármazott technikai rajzoló művei, a korabeli pest-budai népélet alakjait örökítik meg igen jellemzően. Művészi értékük csekély, de társadalomtörténeti szempontból érdekesek és jellemzőek, a nagy árvíz korabeli pest-budai népéletnek papírra vetett genre-alakjai. J. nagy gonddal dolgozta fel Paur rajzainak kortörténeti vonatkozásait. Biztos kézzel mutat reá azoknak az egykorú genre-költészettel valamint a folyóiratokban megjelent élet képszerű leírásokkal való szoros kapcsolataira. Ilymódon lesznek J. tanulmányában Paur népéleti rajzai a 48 előtti pest-budai kispolgári biedermeiernek beszédes emlékeivé. Tóth László (Szeged). A Pesti Magvar Kereskedelmi líank százéves története 1841—1941. Budapest 1941. 4° 253, 61 1. — Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841—-1941. Száz esztendő emlékei. Budapest 1941. 4° sztlan. — Eckhart Ferenc: Л magyar közgazdaság száz éve 1841—1941. Budapest 1941. 4° 342 1. — A Kereskedelmi Bank igazgatósága az intézet százóvesmultjátehárommunkamegiratásával és kiadásával ünnepelte meg. Közülük a harmadik a legjelentősebb, E. összefoglaló képe gazdaságtörténetünk utolsó száz évéről. Vizsgálja gazdasági viszonyainkat a rendi társadalom bukásáig, a szabadságharc összeomlását követő abszolutizmus és kiegyezés évtizedeiben az 1873-i bécsi tőzsdei válságig, az ebben gyökerező s egészen 1890-ig tartó pangás folyamat át, a lassú gyógyulás és a fejlődés idejét a világháború kitöréséig; a fegyveres viszály teremtette pusztító helyzet hatásait, a trianoni korszak közgazdaságunkra is mérhetetlen károkat hozó csapásait. Fejtegetéseit napjainkig terjedő történések összefoglalásával zárja le. Egy-egy fejezeten belül sor kerül a mezőgazdaság, kereskedelem és ipar, hitelviszonyok bővebb taglalására, s ahol már megbízhatóbb statisztikai kimutatások is rendelkezésre állanak (mezőgazdasági és gyáripari termelési kimutatások, külkereskedelmi mérlegek, a pénzpiac helyzetét megvilágító adatok, stb.), azok körültekintő felhasználására. Ahol pedig a gazdasági élet jelenségeinek behatóbb elemzése szükségessé teszi, utal azokra a kölcsönhatásokra, melyeket a magyar és osztrák belpolitika, a monarchia dualisztikus szervezete, a közös vámterület gyakorolt gazdasági életünk egészére vagy egyes ágaira. A XIX. és XX. sz. tudományos felfedezései és találmányai az egész földkerekségen átalakították a termelést: a világgazdasági tényezők, összefüggések, jelenségek és hatások egyre jelentősebb szerepet játszottak az egyes államhatárok keretei között élő nemzetgazdaságokban. Országok jóléte, termelési ágak virágzása ennek a mondhatni elemi erejű hatalomnak befolyása alá került. Hatásait E. mindenütt figyelemmel kíséri, rámutat arra a kíméletlen versenyre, amibe mezőgazdaságunk és iparunk került. Ezt még csak tetézte a közös vámterület: bár a világpiaci áraktól független búzaárat biztosított az egyoldalúan gabonát termelő hazai mezőgazdaság számára, a magyar nagy-