Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

] 218 BODO« ANDBÁS domination^*, quemadmo -dum Angeli. et Archangeli, vir­t.utes vero Principatus, ac potes­tates, et Cherubin, ei Seraphim. B. 47. In prineipio ereavit Dens eoelum. Hoe autem post sui creationem vocatum est firma­mentum, quo nimirum compro­batur, quod post ruinarn malo­iiim Angelorum, hi qui pennán -serunt, firmitate perpétua stabi­liti sunt. 4. Novem autem ordines esse angelorum Sacrae-Scriptural testantur, id est, angeli, archan­geli, throni, dominât iones, virtu­tes, principatus, }K>testates, che­rubin et seraphim. Etym. VII. с. V. 31. Nimirum ostendens, quod post ruinam angelorum ma!oi-um, hi qui permanserunt, firmitatem aeternae perseverentia consecut i sunt. Ibrányi Ferenc Szent Gellért teológiájáról írva külön foglal­kozik az angyalokkal.1 Nagy tudással választja szét azokat a szálakat, melyek alapján kimutatható, hogy Szent Gellért az angyalokról alkotott felfogásában is két teológiai iránynak a hatása alatt áll. Az egyik Dionysius Areopagita keletről jövő teológiája, a másik Szent Ágostoné. A nyugati középkori teológiá­nak Szent Ágoston vetette meg az alapját; ő az a forrás, melyből sokáig táplálkozik a keresztény egyháztudomány. Azonban téves lenne feltenni, hogy az egyes íróknál található teológiai megha­tározások mind közvetlenül Szent Ágostonra mennek vissza, így ellentétben Ibrányival meg kell állapítanunk, hogy Szent Gellért az angyalokra vonatkozó ismeretek jó részét csak köz­vetve veszi Szent Ágostontól, közvetlenül azonban itt is Sevillai Izidorra támaszkodik. így pl., amint a fenti szövegből kitűnik, az angyalok lényegének meghatározása is az Etymologiarum-ból való. Ivánka Endre helyesen állapítja meg,2 hogy a magyar tudo­mányosságnak ki kell aknáznia mindazokat az ismereteket, ame­lyeket a Deliberatio nyújt és az azok alapján felvetődött problé­mákat meg kell oldania. De a megállapításának illusztrálására fel­hozott példában, úgy hisszük, tévesen következtet Uriel arkan­gyal említéséből a bogomilizmus hatására. Kimutatja P. Perdizet tanulmánya alapján, hogy Uriel neve csak Kelet közvetí­tésével kerülhetett bele a Deliberatio-ba, hiszen abban az időben Nyugaton nem állt különösebben előtérben. Amint azonban a fenti szöveg mutatja, Izidor felsorolja mind a négy arkangyalt, s Uriel etimológiai magyarázatát is tőle veszi át Szent Gellért. Mindenesetre meglepő, hogy Uriellel kapcsolatban ezt a megálla­pítást teszi: ,,quem specialius haeretici inVocare dicuntur". Mint Ivánka megállapítja, Urielt különösképen a bogomilok hívták segítségül és részesítették nagy tiszteletben. Feltehetjük tehát, 1 I. m. 520. és köv. 1. 2 Századok 1942, 497. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom