Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 218 BODO« ANDBÁS domination^*, quemadmo -dum Angeli. et Archangeli, virt.utes vero Principatus, ac potestates, et Cherubin, ei Seraphim. B. 47. In prineipio ereavit Dens eoelum. Hoe autem post sui creationem vocatum est firmamentum, quo nimirum comprobatur, quod post ruinarn maloiiim Angelorum, hi qui pennán -serunt, firmitate perpétua stabiliti sunt. 4. Novem autem ordines esse angelorum Sacrae-Scriptural testantur, id est, angeli, archangeli, throni, dominât iones, virtutes, principatus, }K>testates, cherubin et seraphim. Etym. VII. с. V. 31. Nimirum ostendens, quod post ruinam angelorum ma!oi-um, hi qui permanserunt, firmitatem aeternae perseverentia consecut i sunt. Ibrányi Ferenc Szent Gellért teológiájáról írva külön foglalkozik az angyalokkal.1 Nagy tudással választja szét azokat a szálakat, melyek alapján kimutatható, hogy Szent Gellért az angyalokról alkotott felfogásában is két teológiai iránynak a hatása alatt áll. Az egyik Dionysius Areopagita keletről jövő teológiája, a másik Szent Ágostoné. A nyugati középkori teológiának Szent Ágoston vetette meg az alapját; ő az a forrás, melyből sokáig táplálkozik a keresztény egyháztudomány. Azonban téves lenne feltenni, hogy az egyes íróknál található teológiai meghatározások mind közvetlenül Szent Ágostonra mennek vissza, így ellentétben Ibrányival meg kell állapítanunk, hogy Szent Gellért az angyalokra vonatkozó ismeretek jó részét csak közvetve veszi Szent Ágostontól, közvetlenül azonban itt is Sevillai Izidorra támaszkodik. így pl., amint a fenti szövegből kitűnik, az angyalok lényegének meghatározása is az Etymologiarum-ból való. Ivánka Endre helyesen állapítja meg,2 hogy a magyar tudományosságnak ki kell aknáznia mindazokat az ismereteket, amelyeket a Deliberatio nyújt és az azok alapján felvetődött problémákat meg kell oldania. De a megállapításának illusztrálására felhozott példában, úgy hisszük, tévesen következtet Uriel arkangyal említéséből a bogomilizmus hatására. Kimutatja P. Perdizet tanulmánya alapján, hogy Uriel neve csak Kelet közvetítésével kerülhetett bele a Deliberatio-ba, hiszen abban az időben Nyugaton nem állt különösebben előtérben. Amint azonban a fenti szöveg mutatja, Izidor felsorolja mind a négy arkangyalt, s Uriel etimológiai magyarázatát is tőle veszi át Szent Gellért. Mindenesetre meglepő, hogy Uriellel kapcsolatban ezt a megállapítást teszi: ,,quem specialius haeretici inVocare dicuntur". Mint Ivánka megállapítja, Urielt különösképen a bogomilok hívták segítségül és részesítették nagy tiszteletben. Feltehetjük tehát, 1 I. m. 520. és köv. 1. 2 Századok 1942, 497. 1.
