Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

sz. GELLÉKT DELIBERATIO-JÁNAК FŐFORRÁSA 205 Oriemani dicunt, quod filius lion possit videre Patrem, ne que Spiritus Sanctus Filium. Animas quoque in mundi principio pecc isse et pro diversitate peccatorum a eoelis usque ad terras, diversa corpora, quasi vincula meruisse, eaque causa factum mundum fuisse. В. 21. Noetani dicunt Christum eundem esse Patrem, et Spiritum Sanctum, ipsamque Trinitatem in officiorum nominibus non personis accipiunt, Unde ét Patripassiani vocantur, quia Patrem passum dicunt. B. 21. Sabelliani unam personam Patris, et, Filii, et Spiritus Sancti adstruunt. Ariani coeternum Dei Filium non intelligentes, diversas in Trinitate substantias affiimarunt contra illud, quod singularis.simus Dei Ungenitus loquitur: Ego et Pater unum ramus. В. 22. Macedoniani Deiun esse а Spiritum Sanetum vêtant.. 40. Origeniani ab Origene auctore exorti sunt, dicentes, quod non possit filius videre Patrem, nec Spiritus Sanctus Filium. Animas quoque in mundi principio dicunt peccasse, et, pro diversitate peccatorum a coelis usque ad terras diversa corpora, quasi vincula, meruisse, causa factum fuisse mundum. 41. Noetani a quodam Noeto, qui dicebat Christum eumdem esse, et Patrem, et Spiritum Sanetum; ipsamque trinitatem in officiorum nominibus non in personis accipiunt, Unde et Patripassiani vocantur, quia Patrem passum dicunt. 42. Sabelliani... Hi unam personam Patris, et Filii, et Spiritus Sancti astruunt. 43. Ariani ab Ario Alexandrino presbytero orti sunt, qui coaeternum Patri Filium non agnoscens, diversas in Trinitate substantias asseruit, contra illud quod ait Dominus: Ego et Pater unum Sumus. 44. Macedoniani a Macedonio Constantinopolitano episcopo dicti sunt, negantes Deum esse Spiritum sanetum. A Deliberatio-ban az eretnekeknek két felsorolását találjuk egymás mellett. Az elsőben minden magyarázat nélkül 29 haeresis van felemlítve, a másodikban Szent Gellért megmagyarázza, hogy az előbb felsorolt haeresisek milyen tanokat vallottak és miben tértek el az egyház tanításától. E két felsorolásban is vannak némi eltérések. Míg az elsőben csak 29 eretnekséget sorol fel, a másodikban már 32-t. Az előbbiek mellé beveszi még a Cerinthiani, Severiani, Cathari, Noetani haeresiseket, a Menandriani-kat azonban kihagyja. A felsorolásban az Etymologiarum VIII. könyvének V. fejezetében foglalt haeresis-listát követi, ahol Izidor Augustinus (De haeresibus) alapján, de Tertullianus és Eusebius idevágó munkáit is szem előtt tartva, először felsorolja a zsidó haeresiseket, azután a keresztények közül 68-at. Szent Gellért a sorrendet általában mindenütt megtartja kisebb kihagyásokkal (így kimaradnak pl. a nstzarei, apellitae, archontiaci, stb.); csak néhánynál veszi át az egész szöveget, a legtöbbnél csupán a leglényegesebb jellemző vonást, de azt betűről-betüre.