Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

SZ. GELLÉRT D KLIBERATIO-JÁNAK FŐFORRÁSA 1. Filozófia. Szent Gellért több helyen foglalkozik Deliberatio-jában a filozófiával. Vájjon honnan vette munkájának idevonatkozó részeit? Karácsonyi felteszi,1

hogy Szent Gellért olvasta Boetius filozófiai munkáit, s belőlük merített. Azonban közvetlen Boetiusidézetet nem találunk a Deliberatio-ban. A Karácsonyi által felhozott filozófiai műszavak (B. 139—143.) nem okvetlenül Boetiustól származnak, hiszen az Etymologiarum-ban kivétel nélkül előfordulnak. Ha Szent Gellért olvasta is valamikor Boetius munkáit, csak emlékezetből idéz belőlük. Az alábbi szövegpárhuzamokból ugyanis kétségtelenül megállapítható, hogy Sevillai Izidor művéből veszi a filozófia felosztását, meghatározását, a porphyriusi isagogok mibenlétének megállapítását, a különböző filozófiai rendszerek felsorolását. A filozófia felosztása. B. (= Batthyány kiadása) 79. Non vero competenter illos benedicere possumus, quum ubi jug is benedictio exsolvitur, non habent loeum Vorgia, Aristoteles, Ermathora Graeci Rhetoricae artis inventores benedieendi, Aulius et Quintilianis acussitissimi translatores ejusdem artis similiter. Norme il lórum studia potius censenda? Tales milisius, qui apud Graecos Physicae primus perscrutator perhibetur, et Varró, qui nobiles geminas disciplinas definiendo sic distinguere dignatus est, dicens quod altera ab altera in manu hominis pugnus adstrictus, et palma distensa; una verba contrahens, altera distendens, una ad differendum acutior, altera ad ea, quae nititur instruenda, facundior, una ad coessentes, alia ad forenses procedit, quarum una Studiosos rcquirit rarissimos, altera facundissimos populos. Etymólogia/rum lib. II. cap. II. (Migne: Pat. lat. 83. к.) Haee autem disciplina a Graeeis inventa est, a Gorgia, Aristotele, Hermagora, et translata in latinum a Tullio, videlicet, et Quintiliano, sed ita copiose, ita varie, ut earn lectori admirari in promptu sit, comprehendere impossibile. Etym. II. с. XXIV. v. 4. Physicam apud Graecos primus perscrutatus est Thaies Milesius. Etym. II. с. XXIII. Dialecticam vero et rhetoricam Varro in Disciplinarum libris tali similitudine definivit: Dialectiea et rhetorica est quod in manu hominis pugnus astrictus, et palma distensa, ilia verba contrahens, ista distendens. Diabetica siquidem ad disserendas res acutior; rhetorica ad ilia quae? nititur docenda facundior. Ilia ad scholas nonnumquam venit, ista jugiter proccdit in forum. Ilia rtquirit rarissimos studiosos, haec frequenter et populos. 1 I. m. 212. 1.