Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 176 BODO« ANDBÁS Gellért sem ismert erre a részre vonatkozó kommentárt.1 Szent Gellért kora bibliai magyarázatainak megfelelően háromféle magyarázati módot különböztet meg, követve Szent Jeromos meghatározását: „Az első az, hogy megértsük azt betű szerint, a második: a példázat szerint, a harmadik lelki értelem szerint. A betű szerint való magyarázatnál megtartandó azok rendje, amik Írattak. A példázat szerint valónál a betűnél magasabbra emelkedünk, s ami az Ószövetségben tettleg történt, az erkölcsi tanulságra magyarázzuk és lelkünk hasznára fordítjuk. A lelki értelem szerint átmegyünk a fenséges dolgokra, elhagyjuk a földieket, a jövendő boldogságról értekezünk, hogy a jelen élet elmélkedése a jövő boldogság árnyéka lehessen."2 Ezt a hármas bibliai magyarázatmódot abban az időben teljesen átvették nyugaton is: Beda, Alcuin, Hrabanus Maurus mind e három értelemben magyarázzák a szentírást. A Glossa ordinaria meg éppen külön széljegyzetekben is kiírja, hogy meddig tart a ,, Historiée", ,..Mora liter", „Physice", vagy „Tipice" magyarázati mód. Szent Gellért ezt az utóbbi magyarázati módot használja a legnagyobb kedvteléssel. Ez pedig fontos kultiírtörténeti adat, mert Karácsonyi szerint ebben az időben a misztikus magyarázati móddal csak Damiani Szent Péter és Würzburgi Brúnó élt. Ez azonban elhamarkodott megállapítás: ha összefüggő magyarázatot nem is találunk ebből az időből, éppen a patrisztika és a szkolaszticizmus határán a földi dolgok háttérbe szorítása, „a fenséges dolgokra" való átmenetel azért, hogy ,,a jelen élet elmélkedése a jövő boldogságának árnyéka legyen": újra és újra megismétlődő mozzanata a bibliamagyarázatoknak. Amint Éucheriusnak divatban lévő „Formulae spirituales"-e mutatja, már kikristályosodott a bibliai szavak misztikus értelme, s hozzá a legbizarrabb magyarázatokat fűzték. Szent Gellért művének eredetisége abban áll. hogy forrásaiból csak ritkán veszi át ezeket a „formulae spirituales"-t, hanem csapongó képzeletével újakat talál ki. Ennek jelentőségét láthatjuk abból, hogy mintegy két századdal előtte Hrabanus Maurus szinte szórói-szóra átvette például a drágakövek misztikus értelmezését Alcuintól, mint ahogy az tanítójától Bedától; a középkori szentatyák bibliamagyarázatai úgy támaszkodnak az előbbiekre, mint a felső lépcsőfok az alsóbbra. 1 Karácsonyi és Ibrányi (Szent Gellért teológiája, 501. 1? egyaránt tévednek abban, hogy ezt a himnuszt Szent Gellért előtt senki sem magyarázta. Hrabanus Maurusnak van egy, igaz, rövid kommentárja: „Commentaria in cantica, quae ad matutinas laudas dicuntur" (Migne: Pat. lat. 112. k. 1151. col.), mely a Szentírásban található összes himnuszok magyarázatát magában foglalja, köztük „incipit Hymnus Trium Puerorum" kezdettel Dániel bárom ifjának énekét is. Itt is megtalálható néhány név etimológiai jelentése, szó van benne az angyalokról és sok szempontból olyan, mintha a Deliberate rövid foglalata lenne. Érdemes volna bővebb kutatás tárgyává tenni, nincs-e valamilyen összefüggés a Deliberatio és Hrabanus kommentárja között. 2 Migne: Pat, lat, 22. k. 1005. 1. és Karácsonyi i. in. 202. 1.
