Századok – 1943

HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd 137

140 HÓ MAN BÁLINT valamennyi fölött helyezkedik el." Az ősi hagyományra s a valódi mivoltából kiforgatva politikai jelszóvá lett szentistváni gondolatra hivatkozva, még a nyelvi tényező szerepét is kétségbevonják: „csupán nagy felületességgel állítható, hogy a nyelv lényeges alkotóeleme a nemzetiségnek." Nolensvolens a magyar nemzettestbe iktatják az államhatáron belül államhűségben élő idegennyelvű népelemeket. Meg kell még említenem, hogy újra megjelent a színen a történelmi materializmus szemlélete is. Egyelőre az őstörténet és középkori történet terén kísérletezik az őskommunizmus romjain felépült osztályállam, az érdekközösségi nemzet fogalmával. Céltudatosan hivatkoztam a két irányzat legkiválóbb képviselőinek megállapításaira; így akartam rámutatni a tudományos és politikai szempontok összevegyítésének veszedelmes következményeire. Ha ilyen kvalitású tudósoknál is hasonló fogalomzavarokat idéz elő, elképzelhetjük, minő hatással lenne a laikus történetszemléletre. Politikai okból bármily kívánatos legyen is, a történet szempontjából teljesen elhibázott kísérlet a fajiság, népiség és nemzetiség, a vérségi, népi és politikai nemzet fogalmának merev elhatárolása és szembeállítása. Bármily érdekes filozófiai művelet legyen is az egyes esetekből puszta spekulációval kikövetkeztetett nemzetfogalom megkonstruálása, a történettudomány ily elméleti fogalommeghatározásnak sohasem veheti hasznát. Hasonlóképen használhatatlan számunkra, mint a történetszemlélet központi tényezője, minden szabatosan meg nem határozott fogalom. * Itt van mindjárt a népiség és a népiségtörténet; magyar fogalmazásban eddig egyikük megnyugtató definícióját sem kaptuk meg. „Népiségen — olvassuk — a nép öntudatlan életét és kulturális tevékenységét" kell értenünk, szemben „az egy azonos történeti felfogással rendelkező nép tudatos szellemi és politikai törekvéseinek és céljainak összeségét jelentő nemzetiséggel."