Századok – 1943

Ismertetések - Schöne; Walter von (hrsg.): Der Aviso des Jahres 1609. Ism.: Benda Kálmán 128 - Schöne; Walter von (hrsg.): Die Relation des Jahres 1609. Ism.: Benda Kálmán 128

12S 138 SZEMLE vármegyei füzetek, 7.) Veszprém 1942. 8° 172, 2 1. 1 térkép. — A szerző Csánki nagy történeti-földrajzi munkája veszprémmegyei részének folytatásaként készítette könyvét. Legnagyobb része tehát adattár, a várakra, városokra, községekre vonatkozó XVI—XVII. századi adatok gyűjteménye, mégpedig nemcsak a címben említett dicák, hanem a veszprémi káptalani levéltár egy jegyzőkönyve és több már közzétett forrás felhasználásával. Az adattárat megelőző bevezető rész a megye birtokos családjait, birtokait, a török elleni harcokban játszott .szerepüket tárgyalja ós ismerteti az egyes dicalis conscriptiókat. (Kár, hogy ez a rész nincs jegyzetelve.) Németnyelvű kivonat és a megye községeit négy különböző időpontban feltüntető térkép fejezi be a munkát, amelyet bizonyára nagy haszonnal forgat­hatnak a megye és az egyes községek történetével foglalkozók. Világosan szemléltetik ezek a térképek azt a hallatlan pusztulást, mely Veszprém megye színmagyar lakosságát érte és aminek követ­kezménye volt, hogy a korábbinak csak töredékévé fogyott, de az 1696-i dica-jegyzék szerint még mindig magyar lakosság közé a követ­kező században tömegesen telepítvén idegeneket, a vidék nemzetiségi képe gyökerestől megváltozott. Csapodi Csaba. Der Aviso des Jalires 1609. In Faksimiledruck hrsg. und mit einem Nachwort versehen von Walter Schöne. Leipzig 1939. Die Relation des Jahres 1609. In Faksimiledruck hrsg. und mit einem Nachwort versehen von Walter Schöne. Leipzig 1940.1 A XVI— XVII. század Newe Zeitungjainak rémhistóriái általánosan ismertek. A könyvnyomtatás feltalálása után néhány esztendővel már megjelen­nek ezek a híradások, melyekben joggal láthatjuk a mai újságok egyenesági őseit. Mindig valamilyen rendkívüli eseményhez, vagy hírhez kapcsolódnak, s ezeket azután vérbemártott tollal, a. mai gyilkossági hírekre emlékeztető szenzációs leleplezésekkel és nem várt fordulatokkal ismertetik két vagy négv levélen, a tárgyi igazsággal nem sokat gondolva. A XVI. században főként a Német-biiodalom területén szaporodnak el nagymértékben ezek az újságok. Érdeklő­désük a politikai eseményekhez igazodik, s így különösen az első hat-hét évtizedben, amíg a császár figyelme fokozottan a török felé irányult — közvetve vagy közvetlenül Magyarországról, a magyar­ságról is sok szó esik bennük. Előbb említett hibáik miatt esemény­történeti forrásul csak a legritkább esetekben használhatók, de annál értékesebb kútfők azokra vonatkozólag, akik írták, vagy akiknek kedvéért íródtak. Sablonos jellemzéseik, véres gyilkosságokkal, hitszegő árulásokkal unalomig telt meséik pompásan elénk tárják szerzőik meg olvasóik világnézetét, rólunk való elképzelését s a „Bluthund" véres kegyetlenkedései mögött akarat lu nul is kirajzolódik elénk a csataterektől távol élő, békésen olvasgató német nyárspolgár lelki és szellemi arca. A XVII. század elejével azután megjelennek a rendszeres idő­szaki tudósítások. Ezek most már nem ötletszerűen, egy-egy esemény­hez kapcsolódva látnak napvilágot, hanem meghatározott időnkint, s a művelt világ minden részéből hoznak híreket. Több lévén az anya­guk. nem szorulnak rá, hogy minden elkapott félmondatot mesévé bővítsenek, a műveltebb közönséghez szólnak, céljuk nem a szenzáció 1 Az Avisot és a Relationt könyvészeti szempontból alaposan ismertette Hubay Hona: Az „Aviso 1609" címen a Magyar Könyv­szemlében (1940. 127. 1.) ós „Die Relation des Jahres 1609" címen uo. (410. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom