Századok – 1943

Ismertetések - Tamás Lajos 118

TÖRTÉNETI IRODALOM 134 hazai viszonyok között létesültek; a nemzetközi tudományos érintkezésnek nem is hasonlíthatóan könnyebb módjai nyitottak útat külföldre és szinte kötelezik a tanárokat a kínálkozó kapcsolatok felhasználására, a kormányzat is tisztábban látta az egyetem tudományos rendeltetését, mint 1872 után jó ideig. Mindezt számbavéve e kérdésben is ugyanaz a szükséglet, amelyet a XVII—XVIII. századra vonatkozóan említettem; részlettanul -mányok, egyes tanárok működésének és az egyetem időnkénti viszonyainak (elhelyezés, költségvetés, segédszemélyzet) megvizsgálása nélkül nem lehet elkészíteni a kolozsvári egyetem tudományos mérlegét. S ha ezt egyszer majd jogosan felállítják, nem szabad elfeledni, hogy nemcsak az az európai, ami a határunktól nyugatra van, hanem az is, ami azon belül és tőlünk keletre van. Ez a gondolat az ismertetett kötet íróitól sem idegen, de az egyetem alapokmánya, azaz Eötvös felterjesztése értelmében különös nyomatékú. A magyar tudományosságra tett hatást keresve érdekes a volt kolozsvári tanárok felsorolásában (169—185. 1.) az ottani magántanárok megjelölése. Ezek azonban nem voltak mindnyájan ottani hallgatók; ebből a szempontból pedig csak azok számítanak, a tanároknak is csak ott végzett munkáját és ottani hatását lehet az egyetem tudományos jellemzésében felhasználni (v. ö. 187. 1.). Lényeges lett volna a szegedi tanári kinevezések megfigyelése: hány esetben ültették a megürült tanszékre az egyetem egykori, kolozsvári tanítványait. Fontos, hogy fejlődik-e az egyetemen tudományos iskola és tudnak-e ennek tagjai megfelelően szóhoz jutni. Ez erre az egyetemre nézve annál komolyabb kérdés, mert pl. az orvosi karon egy időben határozott aggodalom volt ,,a mi tanítványaink" korlátlan érvényesülése miatt, de ott is, más karokon is figyelmet érdemlő iskolák alakultak huzamosan ott működő tanárok mellett. Nem lenne haszon nélkül megállapítanunk: hogyan viselkedett az egyetem újonnan jelentkező tudományágakkal szemben; pl. már 1898-ban szóhoz engedte a néprajzot; a szociológiát is ott adták elő hazánkban elsőízben. Az egyetem szegedi életét az egész időt ott töltött tanároknak részletesen meg kellene írniok. Ez kétszeresen történelmi jelentőségű lenne. Először megmutatná: hogyan marad meg és miért halványul el az áthelyezett egyetem régi szelleme; miként ragadják meg egyes tanszékek az új feladatokat; mi a különbség a két székhely áldozatai között és az egyetemnek a közvetlen környezethez való viszonyában; miként haladt a meggyökeresedés jóformán szemmel látható folyamata; nagy tanulsággal járna 1872 és 1920, Erdély és az Alföld összehasonlítása művelődéstörténeti előzmények szempontjából stb. Másodszor pedig a Ferenc József-egyetem szegedi története egyúttal a Horthy Miklós-egyetem történetének közvetlen előzményeit foglalja magában s így a magyar egyetem-történet nevezetes részlete, mert itt is felmerülnek a folytatás és új szervezés egykor majd rejtélyesnek látszó kérdései (pl. az, hogy a szegedi új egyetem tanári karában miért több a régi kolozsvári elem, mint a kolozs-