Századok – 1942
Történeti irodalom - Miskolczy Gyula; ld. Évkönyve - Mitteis; Heinrich: Die deutsche Königswahl. Ihre Rechtsgrundlagen bis zur Goldenen Bulle. Ism.: Bónis György. 86
Történeti irodalom. Mitteis, Heinrich: Die deutsche Königswahl. Ihre Rechtsgrundlagen bis zur Goldenen Bulle. Baden bei Wien (1938). Rudolf M. Rohrer. 8° 208 1. A német alkotmánytörténet kiváló művelője, kinek munkáit már többízben ismertette folyóiratunk (1938:356, 1939:494. s köv. 1.), most a német királyválasztás jogelveit tárta fel a királyság kezdeteitől 1356-ig. A tárgynak, mint a szerző is jól tudja, terjedelmes irodalma van és új források felfedezése nem indokolná az új feldolgozást. Számára azonban a téma érdekessége ellenállhatatlan vonzóerőt jelentett, számunkra pedig a jogi szempontokra olyan gondosan ügyelő auktor fejtegetései mégannyi megelőző vélemény után is értékesek. A királyválasztás tárgyalása előtt néhány oldalon kiterjeszkedik M. a trónbetöltés anyagi jogára is, hiszen ez határozza meg amazt. Szerinte sem a választás, sem az örökösödés nem tekinthető kizáró jellegű alapelvnek, hanem kiegészítik egymást: nincs teljesen és tökéletesen szabad választás, de nincs trónbetöltés választás nélkül sem. Ebből következik, hogy az utód kijelölésétől a látszólag szabad választásig számtalan fokozata lehet a trónbetöltésnek, ezekben azonban egyaránt érvényesül a vérségi jog és a kiválasztás elve. Az 1198-i kettős választás előtt, amely M. tárgyalásában éles határvonalat jelent, minden trónbetöltésben ez a két gondolat jelenik meg. Választás mindig volt, az örökösödés gondolata legfeljebb csak mint ennek motívuma szerepelt. A fiú kijelölésében ez a motívum természetesen annyira megerősödött; hogy vele szemben csak elfogadás volt lehetséges. A trónbetöltésben mégis mindig a nemzeti meggyőződés jutott érvényre, s ez az aktus lefolyását is meghatározta. A trónbetöltés folyamata, az 1198 előtti királyválasztás ugyanis M. szerint nem egyetlen cselekmény, hanem hosszabb időre, esetleg évekre kihúzódó, egymásba kapcsolódó cselekvések láncolata. Ilyen részaktusok a választás, egyesek utólagos hozzájárulása, a világi trónraemelés, az egyházi felkenés és koronázás, a jelvények átvétele, de maga a hatalom valóságos megszerzése is. libben a folyamatban tehát az egyházi és világi részeket nem lehet élesen megkülönböztetni egymástól, csak két momentumot: a személy kiválasztását (Wahl) és az alkalmasság megvizsgálása után a végső elismerést (Kur). A trónbetöltés jogának egységét a cselekményekben részvevőknek az a kötelessége biztosította, hogy