Századok – 1942
Értekezések - SZIKLAY LÁSZLÓ: Egy felvidéki családi emlékkönyv a XIX. század elejéről. 65
Egy felvidéki családi emlékkönyv a XIX. század elejéről. A XVIll— XIX. század fordulóján, amikor a diadalmasan feltörő nemzeti eszme új útra tereli Magyarország szellemét, hazánkban egész életünkre kiható változásoknak vagyunk tanúi. A patrióta érzés addigi táplálója, a hungarus rendi-nemesi öntudat, mely az ország társadalmában faji származásra való tekintet nélkül egyenrangú tagnak tekintett minden nemest, a modern nemzeti gondolat hatása folytán fokozatosan nemzeti öntudattá alakult át. Minél erősebb hazánk vezetőrétegének patriotizmusában a modern nemzeti vonás, annál gyümölcsözőbb ez a romantikusnacionális öntudat is az ország fejlődése és a magyarság szellemi megerősödése szempontjából. Fölösleges itt most részletesen kifejtenünk, hogy mindaz, ami a XIX. század első évtizedeiben Magyarország kulturális, gazdasági, politikai fejlődését elősegítette, hogy az a lázas ütemű tevékenység. mely a nevezett korban pótolni igyekezett viharos történelmünk évszázados mulasztásait, elsősorban a mindinkább erősödő nemzeti öntudatnak köszqnhető. Mégis meg kell állapítanunk, hogy a hungarus-patrióta érzésnek aránylag gyors átalakulása a XIX. század értelmében vett nemzeti öntudattá az ország fejlődésében tragikus következményekkel is járt. Az ország egyéb nemzetei, egyelőre elsősorban a szlávok, differenciálódtak a közös patriotizmustól s élesen szembefordultak azzal a magyarsággal, mellyel a rendi nemesség szellemi közösségében teljes összhangban éltek. így alakult ki a magyarság s a szellemtörténeti szempontból vele rokon lelkületű népek között az az áldatlan ellentét, mely XIX. századi politikai- és szellemtörténetünkre egyaránt jellemző s amely mind a mai napig nem szűnt meg. A nyugati romantikus-demokratikus színezetű nemzeti eszme egyaránt hatott a magyarság és a nemzetiségek szellemi továbbfejlődésére, a közös hagyományokból a magyarság s Magyarország kis nemzetei egyaránt táplálkoztak, a nemzeti eszme, amelynek e korban patetikus színezete, szenvedé-Százailok 1942, X—III. 5