Századok – 1942
Értekezések - GUOTH KÁLMÁN: Egy forrás két történetszemlélet tükrében. 43
ERY FORRÁS KÉT TÖRTÉNETSZEMLÉLET TÜKRÉREN + 9 fölösleges: hiszen együttesen sem elég erősek annak bizonyítására, hogy az Intelmek nem Szent István korában keletkeztek. E tekintetben döntő fordulatot csak a Nagyobb Legenda és az Intelmek viszonyának egészen más megvilágításba való helyezése eredményezhet. Egy ponton azonban — ez utóbbi megállapításunk ellenére — hozzá kell nyulnunk az Intelmek mai szövegéhez: nevezetesen a VIII. fejezethez. S e vizsgálódás különösen érdekes lesz. Egyrészt azért, mert azok, akik tagadták, hogy az Intelmek Szent István korában keletkeztek volna, e részből vették legerősebb, ugyancsak meggondolkoztató érvüket. Másrészt pedig e fejezettel kapcsolatban felvetődött kérdések megoldásain világosan szemlélhetjük majd — mintegy keresztmetszetben — ama kutatók apriori állásfoglalását, akik az egész munkát nyugati átvételnek, valami szellemi „hospes"-nek tekintették magyar földön. Már Engel rámutatott arra,1 hogy e fejezetnek az „előző királyok" követésére utaló mondata sehogy sem illik bele abba a munkába, melyet az első magyar király alkotott, vagy legalább is az ő „szellemi hozzájárulásával" alkottak. Hogyan ajánlhatta volna az első magyar király az „előző királyok" követését fiának? — kérdezte nem egészen alaptalanul. Békefi igyekezett feloldani az ellentétet: az előző királyokon idegen királyokat kell értenünk — mondotta — annál is inkább, mert az Intelmek tetemes része idegen forrásokból, nevezetesen a frank capitularékból való átvétel: István tehát azokra az idegen királyokra céloz, akik ezeket a törvényeket megalkották, melyeket ő maga is követett.2 Fennebb azonban láttuk, hogy Békefi megállapításai nem nyugodtak szilárd alapokon. De ettől eltekintve is, egy ilyen egyszerű odavetéssel akkor sem lehetne elintézni a kérdést, ha a Békefi által megállapított összefüggések valóban fennállanának az Intelmek és a frank capitularek között. Végleges választ e tekintetben csak maga az Intelmek szövege adhat. Ilyen szempontból pedig mindmáig nem vizsgálta meg senki. Közben azonban — ha csak évtizedek múlva is — teljes egészében kibontakozott az a kérdés, melyet tulajdonképen e különös rész takart. Balogh József nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy az Intelmek VI. és VIII. fejezete között már nem is ellentét, hanem egyenesen szakadék van tartalmi, eszmei szempontból.3 A VI. fejezetben t. i. István azt hang-1 I. m. i. h. 2 Századok 1901, 971. 1. 3 Irodalomtört. Közlemények i. évf. 3. s köv. I.
