Századok – 1942
Tárca - IVÁNKA ENDRE: Szent Gellért Deliberatio-ja 497
500 TÁBCA és különösen a Henoch-könyv, a bogomil-szekta kedvelt olvasmányaihoz tartoztak. Ez magyarázná meg azt a tényt is, hogy Szent Gellért egyrészt a Graeci-król, de másrészt a haeretici-kről beszél. Igaz ugyan, hogy abban a verzióban, mely számunkra a balkáni bogumilek által használt Henoch-könyvet képviseli — a Henoch-könyvnek a IX.—X. században készült bolgár-szláv fordításában, illetve átdolgozásában -— a négy név nem fordul elő, csak általánosságban „angyalokról" van szó. A bogomilizmussal való kapcsolat tehát egyelőre még nem biztos; de lehetséges, hogy Szent Gellért munkájának ez a helye még a bogomil irodalomra is új fényt fog deríteni. Még egy példa: Szent Gellért a 12 drágakőnek két allegorikus értelmezését adja (Batthyány, 174—178. 1.); az egyik szerint egy-egy drágakő Krisztusnak, az Isten-embernek egy-egy tulajdonságát vagy aspectusát jelenti, a másik szerint a szenteknek egy-egy csoportját. Az utóbbi magyarázat általánosan el van terjedve a középkorban, éppúgy van meg Rhabanus Maurusnál, mint Rennes-i Marbod Lapidariusában, vagy a St. Victori Hugo-nak tulajdonított Bestiariusban (Migne: Patres latini, 177, 115—llí).). Az előbbi egészen egyedülálló allegória. Valószínűleg érdekes összefüggések tárulnának fel előttünk, ha ugyanezt az allegorikus értelmezést máshol is sikerülne kimutatni. Ezek mind olyan dolgok, amelyekből így kiragadva és elszigetelve még nem szabad semmit sem következtetni. Szent Gellért munkájának ilyen értelemben történő, rendszeres és több szempontból végzett átkutatása azonban egészen váratlan eredményekhez vezethetne, ha már nemcsak egyes adatokra és véletlenül tett megfigyelésekre kell támaszkodnunk, hanem rendelkezésre fog állni, egy-egy kérdésre vonatkozólag, az analog megállapításoknak egy egész sora. Ez természetesen nem lehet egy ember munkájának az eredménye. Különböző szakembereknek különböző szempontokból kell végezniök ezt az előkészítő munkát, mely egy-egy motívum, egy-egy gondolat összefüggéseit felderíti, mielőtt végleges következtetéseket, biztos megállapításokat vonhatunk le ebből a részletmunkából. Ennek az előfeltétele pedig az, hogy Szent Gellért munkáját egy új kiadás tegye hozzáférhetővé ennek az összehasonlító részletkutatásnak a számára. Ez tehát az a legközelebbi, legsürgősebb feladat, melynek elvégzésével a magyar tudomány Szent Gellértnek tartozik. Ha meglesz a kiadás, akkor az egyes tárgykörök szakértői a Szent Gellért munkájában előforduló motívumokat belevonhatják a kutatásaikba és a részletmunka úgyszólván önmagától fog megindulni. Ivánka Endre (Kolozsvár)., A kiadásért felelős: dr. Domanovszky Sándor. 42.222. — K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest, Múzeum-körút 6. (F.: Thiering Richárd.)
