Századok – 1942

Szemle - Ujfalvi Sándor; mezőkövesdi; ld. Gyalui Farkas - Vanyó Tihamér O. S. B.: A plébániatörténetírás módszertana. Ism.: Holub József. - 484

484 SZEMLE alig vesz át, nem teszi nélkülözhetővé. Kár, hogy a kissé sovány mutai ó nem annyira a tudós elmélyedést, mint inkább, ismét szélesebb érdeklődő közönség számára, a gyors eligazodást szolgálja. S ha már az „Österreich" címszó alatt megtaláljuk az ,,Ungarn"-ra való utalást, helyénvaló lett volna az olvasó emlékezetébe idézni, hogy a csupán külön felvett (középkori) „Siebenbürgen" és (XVIII. századi) „Batschka" is Magyarországhoz tartozott. Wellmann Imre. Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv 1940—1941. Közzéteszi a magyar katolikus történetírók munkaközössége. Budapest 1941. Stephaneum ny. 8° 436^-4 1. 4 t. — A már negyedik alkalommal megjelent, gazdag, változatos tartalmú Regnum-kötet kiemelkedő tanulmánya Vanyó Tihamérnak A plébániatörténelírás módszertana c. értekezése (3—64. 1.). El kellene olvasnia mindenkinek, aki egyháztörténelemmel foglalkozik. Hasznos útmutató lesz mindenki számára. Tanácsainak a követése okvetlenül az egyháztörténeti irodalom színvonalénak emelkedését fogja jelenteni. Minthogy e tanulmánnyal folyóiratunk fentebb (478.1.) külön is foglalkozik, itt csak egy megállapítását szeretnők kiemelni: „Az egyháztörténetírónak nem hivatása, hogy mindenképen hitvédelmi érvéket kutasson fel és tálaljon elő." (11. 1.) — Kádár Zoltán ikonográfiái tanulmánya: A Triumphuseszme a pécsi ókeresztény héroon egyik freskóján (65—69. 1.) Pannónia ókeresztény emlékeinek helyes értelmezését próbálja egy lépéssel előbbre vinni. —- Ferdinándy Mihály (Adatok a magyar egyháztörténet első fejezetéhez, 70—93. 1.) a kazárok ós az ómagyarok vallási viszonyaival foglalkozik. Ha el is fogadjuk érvei alapján, hogy József kazár kagánnak a kordobai emir zsidó miniszteréhez, Chaszdaihoz írott levele hiteles, ebből még nem következik a F. által hangoztatott végső eredmény. Szerinte ugyanis a kazár birodalom felbomlása „egyértelmű volt Magyarország teljes gazdasági és szellemi elszigetelődésével s puszta fennmaradhatása is egyszerre kérdéssé vált. Nem volt más hátra, mint az elveszett keleti kapcsolatok helyett nyugati kapcsolatokat keresni, kiegyezni a német birodalommal és intézményesen bevezetni a nyugati kereszténységet". Semmi sem bizonyítja, hogy a X. századi kazár-magyar kapcsolat megszakadása magában véve oly nagy fordulatot, oly jelentős lépést idézhetett volna elő a magyarság életében, amilyen a Nyugathoz való végleges csatlakozás, a nyugati kereszténység felvétele volt. -—- В оду ai Tamás Isten báránya c. tanulmányában (94—122. 1.) az Árpád-kori templomkapuk ívmeződíszítéseinek ikonográfiáját illetően igen fontos és tanulságos eredményre jut. Megállapításai szerint ugyanis a magyarországi típus alapötlete délnémet (szász és sváb) területről kerülhetett át hozzánk, az átvett motívum azonban a magyarság körében átalakult s „homlokegyenest ellenkező szellemben fejlődött mint Németországban" (121.1.). — Galla Ferenc tanulmánya : A pálosrend reformálása a XVII. században (123—222. 1.). Vanyó és Bogyai cikké mellett a legalaposabb a kötetben: az irodalom és a levéltári anyag tökéletes ismerete és teljes kiaknázása jellemzi. Munkája nyomán szinte végigvonul előttünk a reformmal kapcsolatos egész küzdelem. Külső és belső akadályok egyaránt késleltették a reformot, végül azonban a pálosrend mégis csak megújhodva kerülhetett ki a hosszú harcból. — Németh László A Regnum Marianum állameszme címmel (223—292. 1.) elsősorban a barokk-korszak prédikációs irodalmán keresztül próbálja bemutatni a kor magyarságának Szűz Máriatiszteletét é3 azzal kapcsolatban a Regnum Marianum-állameszmét. Elég gazdag anyagot tanulmányozott át, annak módszeres feldolgozása