Századok – 1942

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Elnöki megnyitó beszéd (II.) 377

380 HÓMAN BÁLINT maradtak el. A meglévő intézmények, szervezetek s az egyéni munka életfeltételeinek a biztosítását is elmulasztották. A tudomány és a művészet ma huszonöt esztendeje már nem is mostoha, hanem szinte kitagadott gyermeke volt az államnak és a társdalomnak. Mintha a tudományon és a művészeten akarták volna megtakarítani azt, ami más téren elveszett. Egyetemeink, múzeumaink, könyvtáraink, művészképző iskoláink, tudományos és művészeti társulataink a kényszerű takarékoskodás, majd pénzünk értékének zuhanása következtében korábbi javadalmuk összegének csekély százalékára utalva tengették életüket. A tudományos könyvek és folyóiratok kiadása, a műkereskedelem és a művészetpártolás a gazdasági bajokkal küzdő értelmiség tömegeinek kényszerű közömbössége miatt teljesen megbénult. Az író, a művész, a tudós elvesztette kapcsolatát a nemzeti társadalom szélesebb rétegeihez. ^ közömbösség és ellenséges indulat közepette hitüket vesztették s már-már munkájuk céltalanságáról elmélkedtek. Fájdalommal és szégyenkezve vették tudomásul a művészetet és a tudományt fényűzésnek minősítő közfelfogás térhódítását, a társadalmi életben, a népszónoki emelvényeken, a közélet fórumán és a sajtó egyes orgánumaiban is szóhoz jutott művelődésellenes törekvéseket. A szellemi élet magukra hagyott munkásai mit is remélhettek volna, amikor a tudatlanság — legjobbjaink tiszteletreméltó erőfeszítéseit megcsúfolva — öblös szájjal szónokolt a szellemi és anyagi művelődés, a magas kultúra és a népművelés torz aggyal elképzelt ellentétéről, hogy megvonhassa a magas művelődéstől az annak jogosan kijáró filléreket. A nemzet szomorúan végződött nagy küzdelme után a magyar művelődés elindult a romlás útján. Szervezetei és intézményei elhanyatlottak. A munka megakadt. Nyilvánvalóvá lett, hogy ha az állam és a társadalom nem szakítanak a művelődésellenes irányzattal és nem küzdik le a közömbösséget, el kell vesztenünk a nemzet történeti hivatásába és jövőjébe vetett hitünket.