Századok – 1942
Szemle - Byzantinische Zeitschrift. Ism.: Moravcsik Gyula 375
37 fi SZKMI.K tudományágak függelékének tekintett bizantinológiának mint önálló tudományágnak a jelentőségére rámutatott s annak megszervezését, és művelésének irányítását kezébe vette, alapvető bizánci irodalomtörténetének kiadása (1891) után 1892-ben megindította az új tudom'inyág önálló sajtóorgánumát, a BZ.-t, amelynek szerkesztését utóbb korai balála után (1909) utóda, A. Heisenberg vette át. Bár a folyóirat megjelenése a világháború következtében néhány évig szünetelt, a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaft (Deutsche Forschungsgemeinschaft) támogatása lehetővé tette, hogy 1924-ben újból meginduljon. Heisenberg 1930-ban bekövetkezett halála után utóda, F. Dölger vette át a szerkesztést, akinek szakavatott irányításával jelenik meg jelenleg a folyóirat. A most napvilágot látott 41. kötet élén a kiadó Teubner-cég és a szerkesztő jogos büszkeséggel mutatnak rá arra a szerepre, amelyet a BZ. a bizánci tanulmányok megalapítása, irányítása és fejlesztése terén játszott. Krumbacher előrelátása e folyóiratnak egészen sajátos, sok tekintetben egyedülálló jelleget adott. Nem ismerünk még egy olyan folyóiratot, amely egy a történeti fejlődés következtében adódó egységes tudományos területet olyan teljes értelemben képviselne, mint a BZ. a bizantinológia területét. Megalapítása óta egyformán tekintettel van mindazokra a segédtudományokra, amelyek a „Bizánc" fogalomból adódnak, tehát a nyelvi, irodalomtörténeti, paleográfiai, epigrafikai, numizmatikai disciplinákon kívül egyaránt felöleli a politikai és művelődéstörténetet, a néprajzot, a művészettörténetet, a teológiát stb., s ezenkívül még különös figyelmet fordít Bizánc és a szomszédos népek politikai és kulturális kapcsolataira is. A folyóiratnak ez az egyetemes, a tulajdonképeni tudományágak felett álló, illetve azokat egyesítő jellege különösen erősen kidomborodik bibliográfiai rovatában, amely a maga nemében szinte páratlanul áll. A BZ. évenként megjelenő két száma ugyanis frissében számot ad a világ összes nyelvén megjelenő bizantinológiai vonatkozású publikációkról, dolgozatokról, cikkekről és pedig nemcsak egyszerű beszámoló ismertetések alakjában, hanem legtöbbször kritikai megjegyzések kíséretében, amelyek lehetővé teszik, hogy a szakember ne csak állandó tájékoztatást kapjon a bizantinológia fejlődéséről, haladásáról s az elért eredményekről, hanem egyben a megjelent munkák értékéről is tudomást szerezzen. Ez természetesen csak úgy volt megoldható, hogy a folyóiratnak mindig minden országban megvolt a maga szakreferense, aki figyelemmel kísérve az új kiadványokat, azokról félévenként beküldte a maga kritikai beszámolóit (a magyar szakirodalmat 1902-től 1925-ig Vári Rezső. 1926-tól 1939-ig Da>:kó Jenő, azóta pedig e sorok írója ismerteti). Jellemző a BZ. bibliográfiai rovatának gazdagságára nézve, hogy ez idő szerint is éveként mintegy 1500 címet ölel fel. A BZ. megalapításától kezdve a bizánci tanulmányok vezető, nemzetközi orgánuma lett s ezt a jellegét azóta is megtartotta annak ellenére, hogy közben több hasonló, részben a BZ. mintájára szerkesztett folyóirat indult meg. A BZ.-re, amely a német tudománynagyszerű szervező erejéről s a német tudományos munka nemzedékeket átölelő szivÓ3 energiájáról tanúskodik, bizonyára nagy szerep vár a jövőben is, hiszen az egyre nagyobb lendületet nyerő balkáni és keleteurópai tanulmányok kulcsa mindig Bizánc marad. Morarcsik Gyula. A'kiadúaért felelős: dr. Domanovszky Súndor. 41.886. —K.M. Egyetemi Nyomda, liudupest, Muzeum-kürút 6. (F.: Thieririg R.)
