Századok – 1942
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyar köznemesség kialakulása. - 272
274 MÍXYUSZ ELKMÉB csoportoknak tünteti fel.1 Mint az oklevél szövegéből, rendelkezéseiből kiolvasható, nobilisoknak ekkor még mindig az előkelőket, az uralkodó környezetében tartózkodó urakat nevezték; egy maroknyi embert: a nagybirtokosokat, a királyi tisztségek betöltőit és várományosait, akiknek szava döntött az országos ügyek intézésénél. Az ellenállási jog éppen úgy őket illette meg, mint ahogyan a köztük kitört viszálykodás s egyik csoportjuknak, a Tivadar vezetése alatt állóknak a nádorság, meg a vezető udvari méltóságok elnyerésére indított akciója kényszerítette II. Endrét a nagy szabadságlevél kiadására.2 Velük szemben a királyi serviensek a jómódú birtokos magyarok. Űk az udvari intrikákban nem vesznek részt, mert bár a király zászlaja alatt vonulnak hadba, évente csak egyszer, Szent István napján jelennek meg az uralkodó székhelyén, hogy ott pereiket eléje vagy a nádor elé terjesszék, egyébként pedig otthon gazdálkodnak prédiumaikon. Kevéssel az aranybulla után a „királyi serviens" név kezdett azonos lenni a „nemes" megjelöléssel. Legkorábbi példánk a Ják-nemzetség történetéből ismeretes. Ennek több tagját II. Endre 1221-ben, amikor Uraj földjével megajándékozta őket, „nostri servientes de genere Jaku"-nak nevezte, egy királyi bizottság ellenben a birtoknak a tulajdonosait 1233-ban már „nobiles de Jaku"-nak írta.3 A név korai átváltódását nemcsak a nemzetség előkelő származása, nemcsak az a körülmény magyarázza meg, hogy az 1221-ben megadományozott királyi serviensek a Ják nemzetségből kivált családok ősei lettek, így például Ebed a gr. Niczkycsaládé. Más, közvetlenebb okra is hivatkozhatunk. Az 1233-i oklevél Uraj birtokosait nem sorolja fel névszerint, hanem egyszerűen ..Márton comes rokonainak" mondja 1 Ez a megállapítás Erdélyi L. érdeme: i. m. 21. s köv. 1. a Karácsonyi J.: Az aranybulla keletkezése és első sorsa. (Ért. a tört. tud. köréből XVIII. 7. Budapest 1899); Hóman (—Szekfű).Magyar történet (1. kiadás), II. k. 84. s köv. 1. — Szilágyi Lorándnak az okleveles adatokat pontosan összeállító tanulmányából (Az. Anonymus-kérdés revíziója. Századok 1937, 21. s köv. 1.) kitűnik, hogy a „nobilis" a XII. sz. utolsó harmadáig a főméltóságokat jelölő kifejezésekkel egyenlő értelmű s III. Béla alatt is azonos a „principes"szel. (Természetesen az 1201-i oklevélben „principum vei nobilium regni" szintén így értendő.) Arra vonatkozólag pedig, hogy 1223-ban a „nobilis"-t a ,,baro"-val azonosították — mindkét esetben ugyanis a hitbér 100 márka volt — igen érdekes oklevelet közölt Holub József (Turul 1937, 66. s köv. 1.) 8 Fejér: Codex diplomaticus, III/l. 329. s köv. 1.; a dátumokra ld. Szentpétery I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (Budapest 1923), 370. sz. ós Karácsonyi J.: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig (Budapest 1902), 92. 1.
