Századok – 1942

Értekezések - BARANYAI LIPÓT: Emlékezés Klebelsberg Kunó grófra. 259

EMLÉKEZÉS KLEBELSBERG KUNÓ GRÓFBA 267 éppen ezeken a hétköznapokon nincs kihasználva a nemzet megerősítése érdekében; a hazaszeretetnek aktív, folyvást dolgozó, munkálkodó, eleven hatóerővé kell lennie. Ezt, értette a neonacionalizmuson és ezt a neonacionalizmust, akarta megtenni a magyar kultúra és — ami ezzel egyértelmű — a magyar nemzeti lét hajtó és formáló erejévé. A kultúra folytonossága kétféle magatartást követel meg a társadalomtól: konzervativizmust és haladó szellemet. A kettő — legalább is a napi politika szóhasználata szerint — ellentétben látszik egymással lenni; a kulturális történelmi életben azonban a konzervatív és a haladó erő összeolvad ás а kettő együtt adja ki az élet szintézisét. Ahol csak a konzerváló erő működik, ott az élet megáll, ahol pedig a haladás dinamizmusa lesz kizárólagos úrrá, ott az evolúció igen könynyen revolucióba csap át. A konzerváló erő feladata a hagyományok és az ezekre ráépített bevált intézmények megőrzése; a haladó erő feladata pedig az, hogy a mult hagyományaira támaszkodva a jövő kialakításán munkálkodjék. Klebelsberg Kunó hagyománytisztelő ember volt. Tudta, hogy az élet útja mindig a jövő felé mutat, de tudta azt is, hogy a jövő csak akkor válhatik a nemzeti fejlődés szerves részévé, ha a múltra épít és a hagyományok őstalajába ereszti gyökerét. . A konzerváló erőt és készséget Klebelsberg Kunó a magyar lélekben megtalálta. A történeti eszmékhez, a hagyományokhoz, a jogrendhez, az alkotmányhoz való szívós ragaszkodás és hűség alapvető lelki tulajdonsága a magyarnak; az újat érdeklődéssel és megértéssel szemléli, de csak akkor megy utána, ha érdemesnek találja és úgy látja, hogy beleillik az életébe. Attól sem kellett tartania, hogy idegen eszmék, kívülről jövő világnézet, vagy nem idevaló életstílus nagyobb hódításra tehessen szert; a magyar inkább hajlik a hazai mély kultúrára, mint az idegen magas kultúrára. A koráramlatokat csak akkor bocsátja be, ha a karakterének és a nemzeti sajátosságainak megfelelnek; ha nem felelnek meg neki, kirekeszti őket. Együtt baladunk Európával, de — mondja Babits Mihály egyik tanulmányában — nem billenünk ki önmagunkból, nem nyujtózunk minduntalan a messzeségek és a végtelen felé; tudunk az európai eszmékért meghalni, de sohse engedjük át magunkat annyira, hogy csak értük éljünk. A konzerváló hátvéd tehát megvolt: védte a magyar kultúrát és annak történelmi múltját minden hagyományt rontó és romboló törekvéssel szemben. Erre a szilárd háttérre támaszkodva. Klebelsberg Kunó — lelke cselekvésre