Századok – 1942

Szemle - Zatschek; Heinz: Wie das erste Reich der Deutschen entstand. Ism.: Fekete Nagy Antal. 232

23-t SZEMLE célszerű lett volna idézni a nevezettek gondolatait. De mindez nem sokat von le T. munkájának jelentőségéből, abból, hogy magyarnyelven ez az első rendszeres útmutatás a hadtörténelem módszerére, elveire és irányaira nézve. Komoróezy György (Kassa) Zatscliek, Heinz: Wie das erste Reich der Deutschen entstand. Staatsführung, Reichsgut und Ostsiedlung im Zeitalter der Karolinger. (Quellen und Forschungen aus dem Gebiete der Geschichte, Bd. 16.) Prag 1940. Deutsche Gesellschaft der Wissenschaften und Künste in Prag. 8° XVI, 324 1., 6 térkép. — Amikor Chlodovech a római birodalom romjain megalapította a frank birodalmat, Nyugat-és Közép-Európa politikai és gazdasági fejlődése új iránynak indult. Eimek a félévezredéves fejlődésnek, mely a Meroving-birodalmon és az azt felváltó Karoling-birodalom bukásán keresztül a német királyságig, majd a német-római császárság megalakulásához vezetett, változatos lefolyását és történelmi tanulságait vizsgálja Z. értékes munkájában. Mondanivalói három kérdés körül csoportosulnak: ]. a birodalom keleti és nyugati része közötti állandó feszültség, 2. a keleti és a nyugati frank birodalom viszonya, 3. a koronajavak jelentősége a birodalom részeiben. A birodalmi gondolat megvalósítása és annak fenntartása az Itália birtokáért folytatott háborúk során nemcsak sok és céltalan vérveszteséget okozott, hanem meglassította a birodalom keleti terjeszkedését is. Amikor a Meroving és Karoling uralkodók a birodalmi gondolat mellett fenntartották azt az elvet, mely szerint birodalmukat mintegy családi vagyonként felosztották fiúgyermekeik között, hosszú évszázadokra nyúló viszályok és területi igények vetették el, ami a birodalom egyes részeinek elhanyagolását is maga után vonta. A fejlődés folyamán a családi vagyon elve mind nagyobb területekre terjeszkedve a birodalmi vagyon elvévé alakult át. Ha a birodalom felosztása az utódok között többször békés egyezséggel történt is, a családi vagyon legősibb részének, a Szajnától keletre és északkeletre eső területeknek a birtoklása hosszú küzdelmeket váltott ki. Bár a verduni szerződés (843) a Karoling-birodalmat három nagy részre osztotta, melyek a későbbi Itália, Franciaország és Németország alapját alkották, a viszály a Rajnától nyugatra eső területekért tovább tartott, sőt Lotharingiáért már Német Lajos uralkodása alatt megindult. Franciaország nyugatra irányuló terjeszkedési politikáját Z., más német történetírók eredményeire is támaszkodva, Kopasz Károlynak 876-ban Andernachnál történt előnyomulásától számítja. Az a körülmény, hogy Német Lajos a frank terjeszkedési politika megakadályozása végett kénytelen volt minden figyelmét a Rajna vidékére fordítani, lehetetlenné tette a birodalom keleti részének céltudatos és tervszerű fejlesztését. Mi volt az oka a határokért folyó küzdelemnek a Meroving- és Karoling-birodalom keleti és nyugati részei, majd Németország és Franciaország között? Z. rámutat a karoling öröklési jognak a dinasztia német ágának kihalása következtében beállt módosulására és arra a helyzetre, hogy a frank Karoüngok ősi családi javai ebben az időben német területre estek. A Német-birodalomnak e területhez való ragaszkodását értékes birtok- és településtörténeti adatokkal világítja meg, térképre vetíti az uralkodóknak a Német-birodalom keleti részein történt adományait, s ezek alapján leszűri a végeredményt: a Frankbirodalom nyugati fele már a rómaiak által művelt, közlekedési utakkal ellátott termő területre esett, míg a keleti fele nagyrészt erdőségekkel borított, művelésre alkalmatlan területből állt. A biro-