Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
A KIS NEMZETEK TÖRTÉNETÍRÁSA 153 objektív szakszerűségnek. A magyar „hiteles helyhez" Hasonló objektív "ökleVelező intézmény sem alakult ki, szerepét, úgy látszik, némikép a „várbíróságok" viszik, amelyekben azonban nemesi rendelkezés kiszolgálója az írásos alkalmazott. Minthogy nem alakult ki szilárdan megalapozott, az egyház nevelésén felnőtt világi intellektuálizmus, a nemzeti nyelv itt sem tudta kiszorítani a latin nyelvet a hivatalos használatból. Egyenetlen intellektuálizmus: egyrészt Krakkó a keletenrópai vidékek nagy iskolaközpontjává lett, s a lengyel latin műveltség közvetítette a nyugati műveltséget az oroszokhoz is, másrészt pedig az érdekszövetségeken alapuló rendiség a klerikust is nagymértékben úrhoz-párthoz elszegődött alkalmazottnak hagyta, kevéssé alakított ki belőle tárgyiasan-megbízhatóan működő intellektuálizmust. * A skandináv társadalmak rendi alakulása lényegesen eltér à magyartól, lengyeltől; mélyebb, nyugatiasabb, a mély, szokásszerű előzményeknek megfelelően. Minthogy minden családüzem csak bizonyos szokásszerű, életközei társadalomvezetés által emelkedhetik ki a többiek közül, kifejezett hűbérjogok nélkül is lépcsőzetes nemesi hierarchia körvonalai alakulnak ki. A XIII. század norvég intellektuálizmusa igyekszik is e fokozatoknak nyugati fogalmakba öntésére. A „lendmann", az ősi főnökcsalád nagybirtokos leszármazottja bárói rangot kap a klerikus-törvényfogalmazás szerint; alatta a középnemesség lovagi címet, s ezalatt sorakoznak a kisebb családok, kialakulatlanabb nemesi jogokkal. A nemesi ki váltság általánosulása azonban nem mehet végbe elvi élességgel, az alsó társadalommal való szerves összefüggés következményeként a nemes csak azon birtokán élhet kiváltságaival, ahol úri udvarát tartja, azaz ahol az alájatartozó népi szervezet tényleges gondozója. Nem is keletkezik itt tömeges kisnemesség, a norvég nemescsaládok számát a XIV. században 300-ra teszik. Itt is állandósul a rendi képviselet, de nyugatias módon, három kúriában, kicsinyek és nagyok együtt a maguk egyházi, nemesi, polgári életformájához tartozókkal. De lenn a parasztságban is folytatódik ez a tagozódás. Mint a nyugati parasztságban is; itt azonban kifejezettebben, képviseleti rendszerrel is támogatva. Az ősi nagyparasztüzemek itt az ,,Odel-jog" magasabb rétegében egyesülnek; mégpedig a nemzetség-kötelékek érvényesülésével, a rokonság öröklésével és elővásárlás-jogával. De azért a szomszédságban elfoglalt társadalmi helyzettől is függ az Odel-jog; ha a
