Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

A KIS NEMZETEK TÖRTÉNETÍRÁSA 151 ellentétes értelemben: az egyik helyen az alsó élet teljes kiszolgáltatottsága, a másikon pedig az alsó élet joga a maga életformáinak szakszerű kezelésére. Hasonló vonásokat mutat a német jognak a XIII. századi német kolonizációval kapcsolatos elterjedése is Lengyelországban. A magyar­országi német települések zárt szervezetek maradtak; a lengyel főúri telepítők ellenben az idegen kolóniák példájára a német jogot külsőlégesérí átvitték a maguk lengyel parasztságára is, azaz vállalkozóknak kiadva munkaközösséggé egyesítették a telepítéseket, amelyek így átmenetileg jobb hasznot jelen­tettek, de elvesztették szokásszerű biztonságuknak, foglala­tosságuk nyugodt kiképződésének utolsó alapjait is. À rendi elvonatko7ás folyamata tehát a magyarénál is élesebb. De azért a lengyél lényegében a nyugathoz csatlako­zott társadalom maradt, idegenül az orosszal szemben. A lengyel nemesdemokrácia élénk ellentét a nyugati, arány­lag kisszámú nemesi réteggel szemben, amelynek minden tagja egy-egy mélyebb társadalomüzem betetőzője. Az orosz nemesség aránylag kisebbszámú a lengyelnél, s ennyiben hasonlóbb lenne a nyugatihoz. De bármennyire sem lényege a nyugati nemességnek az érdekképviselet, ez a képviselet mégis csak akkor állandósulhat, ha az alávetett társadalom gondozásának kötelezettségét is magában foglalja. Leszorítva bár, de a lengve! parasztság a nemesi rétegeződés alatt is mégis csak parasztság maradt, a földön való foglalatosság­nak, a családi üzem folytonosságának biztosításával. Az orosszal ellentétben a rabszolgaság is teljesen eltűnt , beolvadt a parasztságba, miután a rendi elvonatkozás általánosította a nyugati szokásszerűségben kifejlődött társadalmi mód­szereket. Igazi városiasság azonban a lengyel társadalomban sem keletkezhetett,, a nemesség itt a magyarnál erősebben avatkozott be, a maga kiváltságait kihasználva, a kezdődő kézművességbe, kereskedelembe, akadályozván ezzel szak­szerű kiképződésüket. Az ilyen érdek-rétegeződésen alapuló társadalomban találtak helyet maguknak a zsidóság tömegei, kíméletlen érdekközösséget takaró vérségi közösségek, érdes antik-orientális racionális kultúrájukkal. Ur és paraszt megtűrte őket, mert időnkint hasznukat vehette, míg például a belső-orosz vidékek még nyersebb, ösztönösebb társadalomszervézetében a zsidóság számító-nyerészkedő népe kevésbbé helyezkedhetett el, mint a nyugatiasabb biztonsá­got nyújtó lengyei társadalomban. Egyébként Kis-Lengyelors zágban mélyebb, szilárdabb a társadalomtagozódás, mint a nagylengyel vagy a mazóviai

Next

/
Oldalképek
Tartalom