Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
140 hajnal istván" törvényszerűséget: sekélyesebb társadalomszerkezetben gyorsabb, felületesebb, élesebb a rendi elvonatkozás. Miért is ne magyarázzuk egyes népek fejlődését magából a kultúrszerkezetből, minden népre általánosan alkalmazható törvényszerűségekből? Nem a szláv fajta született lelkisége az elmaradottság oka, hanem a történeti-szociális struktúrát éli meg az emberiség ezen része, azzal a lelkiséggel, amellyel e struktúrát minden más népfaj is mesélné. A rendi elvonatkozás azonban a nemesség és a papság mellett újszerű társadalomrét egek kialakulásával jár együtt. Ami addig a szemplyies érintkezés, együttélés műve volt, az a társadalomszabályozódás most már kész, általános fogalmakkal dolgozott. A családi hagyományozás, a szomszédságos együttnevelkedés helyett az életnek, foglalatosságnak most már áltaJánosultabb formái bizonyos intézményes oktatást kezdenek kialakítani. Nem csupán olyasmit, amit „iskolának" nevezünk; a lovagi élet, vagy a kézművesmesterség is kialakítja a családi hagyományozás kereteit áttörő nevelésrendszerét. A nevelés módszereinek ez az elvonatkozó általánosulása talán a legjellemzőbb jelensége a rendi fejlődésnek. Természetesen nem a nevelés alakítja át rendiséggé a szokásszerű társadalmat; de nem is a rendiség képezi ki tudatosan a maga céljaira a nevelés új rendszerét. Hanem mind együttesen a társadalommódszerek új fejlődésfokának eredménye. Ahol előzőleg mély szokásszerűség dolgozott, ott a rendi oktatásrendszer és az iskola súlyos, sokoldahi feladatra nevel és a kialakuló értelmiségi rétegeket mély társadalomszolgálat ra kötelezi. Sekélyesebb társadalmakban azonban az új „szellemi" fegyverekkel felszerelt intellektuálizmus a maga érdekeit néző, az erősebbhez csatlakozó törtető réteggé válik, — az elvonatkozó társadalomigazgatásból az alsóbb tömegélet rideg kihasználása következik .(Az intellektuálizmus tehát nem szell em, hanem sajátos társadalomszei'kezet, sajátos történettel, mindig az illető nép egész társadalomszerkezetének megfelelően kialakulva. Az intellektuális réteg ezért mintegy átforduló sarka a társadalomszerkezet elvonatkozásának a rendi rétegeződés felé; struktúrája, szerepe az egész társadalom szerkezetére mélyen jellemző.| Sőt még tovább is. A társadalomszerveződés minden módszere között az intellektuális módszerek a legelvonatkozottabbak; puszta oktatással, életközei tapasztalatok nélkül átültet het.ők. eltanulhatok. Mihelyt ilv elkülönült oktatásanyag és iskolázás alakul ki. idegenbe átvíve felülről, kívülről hat a társadalomszervezetre, sietteti az elvonatkozás folyamatát. Ilyen értelemben tehát az intellektuálizmus nemcsak együttes képződ-
