Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
134 HAJNAL ISTVÁN" ben. Mert ez az érdekkölcsönösség éppen az orosz rendiség jellemzője. Figyelmeztet arra is, hogy az elvi elkülönülés ott a legélesebb, legkérlelhetetlenebb, ahol a társadalom az eleven érdek törvényeinek enged. (Azjüres racionalizmus és az-ösziü; nös érdek: határfogalmak. Együttesen dolgoznak a tárnadalomrétegek éles elvi elkülönítésén és az elkülönítés makacs elvi megrögzítésén. Aho l a társadal omstr uktúrát nem dolgozta át mélyen a szokásszerüség. ott nincs kellő ellenállóképesség az erősebbek érdekével szemben, teljes alávetettségen s uralmon alapidő rétegződés keletkezik, a felülkerekedettek szövetkeznek egymással és együtt az államhatalommal, hogy az alulmaradtak munkáját használhassák\ Az orosz fejlődés feltűnő példája azonban mégiscsak bizonyítja azt is, hogy a nyugati rendiség kialakulása is bizonyos fordulat a fejlődésben; az életközel, tapasztalati, szemléletes módszerek mellett új, elvonatkozott abb, elvi alapokat érvényesítő módszerek lépnek működésbe. Gyenge, sekélyes struktúrájú társadalmaknál egyszerű a fordulat: az erősebb joga érvényesül; e célra nem szükséges semmi különös intellektuális felszerelkede's. A nyugati fejlődésben azonban minden kicsiny társadalomképlet, minden családüzem sokoldalú, életteljes képződmény, az irracionális-emberinek izmos, szokásszerű érvényesülésével, s egymásközt is bonyolult illeszkedésekkel. Itt mélységes életanyagot kell feldolgozni, hogy a tisztán szokásszerű-hűbéri«« társadalom a rendi tagozódásra fordulhasson át. Mert idővel minden fejlődésnek át kell fordulnia a tapasztalati, szemléletes szomszédságviszonyokról az általánosabb rétegeződéste, amint a szűkebb körben kialakult formák általánosabb összefüggésekbe sorakoznak. Ha a szokásszerűség mély és sokoldalú, akkor az életteljes formáktól váló ^elvonatköz'ásnak" ez a folyamata rendiség kialakulására vezet. A családi üze m, amely az életformák, foglalatosságok hagyományos üzeme, közösséget vállal más hasonló családi állapotokkal. A rendiségbe beleszületnek az emberek; de nem csupán a'születés tartja meg «'íket ottan, hanem, a családnak társadalmiasan „szakszerű" üzeme. A „szakszerűség" még nem modern értelmű, még a „társadalmiasságon" л ап a hangsúly: még nem célszerűség a szakmunka lényege, hanem a társadalmi környezetbe való beilleszkedés; érdekkölcsönösség helyett az élet sokoldalú, irracionális igényeinek kölcsönös kielégítése. A kézműves például még nem csupán szükségleteket elégít ki, hanem a helyi társadalomélet emberi önérzetét, a léleknek és a természetanyagnak kísér'etező-művészi kapcsolatát is szolgálja. Ugyanilyen társadalmias a szerepe a pap-
