Századok – 1941

Történeti irodalom - Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Ism.: Varga Zoltán 82 - Mályusz Elemér: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Ism.: Varga Zoltán 82

84 TÖRTÉN KTI IRODALOM Ez a mély természetjogi iskolázottság éles szakadékot vont anya és fia, Mária Terézia és József gondolkozása közé. A királynő szemében indifferentizmus és tolerancia azonos fogalmak voltak, s éppen ezért az általános tolerancia alkalmazását a monarchiát érhető legnagyobb szerencsétlenségnek tartotta. Meggyőződése szerint kell lennie egy uralkodó vallásnak, melyet az állam kötelességszerűen támogat . Álláspontját lelkiismereti kérdésnek tartotta, amelytől az államérdek szempontja sem tántoríthatja el. József sem volt vallásilag közömbös, sőt akárcsak mestere, a meggyőződéses evangélikus Pufendorf, ő is hű fia kívánt maradni egyházának; a katolikus vallás igazságaiba vetett hit mélyen áthatotta lelkét, de gondolkozásában már jelentékeny szerepet töltött be az államhaszon elve. Nézete szerint az államnak mindaddig nincs joga ahhoz, hogy az emberek lelkiismeretére hasson, amíg a természet és a társadalom törvényei sértetlenül érvényesülnek. A szentléleknek kell a szíveket megvilágítania ; az állam kötelessége a tolerancia érvényesítése. A vallási türelem József fogalmazásában annyit jelent, mint megengedni, hogy hivatalokban alkalmaztassék, földbirtokot szerezhessen, ipart űzhessen és polgár lehessen valláskülönbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas és hasznára van az államnak. Bár József általános egyházpolitikai elvei még ifjú trónörökös korában kialakultak, a türelmi rendelet nem úgy keletkezett, hogy a trónralépő uralkodó ezeket az elveket a gyakorlatban is alkalmazta. Uralkodása elején még nem formálódott ki benne az a meggyőződés, hogy általános rendezésre van szükség. A türelmi rendelet létrejötte, sőt József egész egyházpolitikája is számos tényező eredménye. M. avatott tollal bogozza ki azokat a szálakat, melyek e kor egyházpolitikájának tökéletes ismeretéhez vezetnek. Nagy elmélyedéssel és odaadással kutatta fel a legfőbb kormányszékek iratanyagát, hogy azután a részletekbe hatolva, de mégis világos vonalvezetéssel tárja fel előttünk József egyházpolitikai rendelkezéseinek hátterét. Nemcsak az egyes hivatalok, hanem a vezető tisztviselők s a protestánsok vezető férfiainak állásfoglalásával, sőt jellemével s egész politikai pályafutásával is megismerkedünk. Ennek következménye, hogy az egész hivatali ügymenet, annak minden szereplőjével együtt megelevenedik előttünk. József felfogása uralkodása első éveiben az volt, hogy a tolerancia a katolikus vallás uralkodó helyzetét semmiképen sem érintheti. A türelmi rendelet végrehajtását azonban katolikus részről igyekeztek minden módon meggátolni. Ez az ellenállás—vagy inkább csendes szabotázs —Józsefből bizonyos makacsságot váltott ki, s ennek hatása alatt feladva korábbi álláspontját, uralkodása második felében a protestánsok egyre közelebb jutottak az egyenjogúsághoz. M. könyvében alapos fejezetek kísérik nyomon a nagy változás minden mozzanatát. Az egyenjogúság felé közeledés egyszersmind azt is jelentette, hogy fokozatosan megszűntek azok a válaszfalak, melyek a nyilvános és magán vallásgyakorlatú helyek között még a türelmi rendelet értelmében is fennállottak. •» A protestáns gyülekezetek e két különböző jogállású csoportja