Századok – 1941
Történeti irodalom - Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Ism.: Varga Zoltán 82 - Mályusz Elemér: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. Ism.: Varga Zoltán 82
82 TÖRTÉN KTI IRODALOM jobban is kiaknázhatta volna. Munkája, magyar szempontból, nem kerek egész. Vizsgálnia kellett volna azt is, hogv e sajátos könnyedséggel mozduló szerb és egyéb népelemek mióta éltek Magyarországon s mennyire kapcsolódtak hozzá a földhöz, s másrészt, hogy a Habsburgok telepítési politikája mi módon iparkodott őket megkötni, s mennyire tudta kivándorlások révén megritkult soraikat betölteni, sőt gyarapítani. Ez a munka természetesen jóval túlhaladná mostani előadásának kereteit, egyébként pedig elsősorban magyar feldolgozásra várna. Ami végül a bibliográfiát illeti, érdekes megfigyelni benne két külföldi román kutatóintézetnek nagy hatását és irányító erejét. Cráciun maga emeli ki bevezetésében, hogy az egyetemes történet legtermékenyebb román munkásai Fontenay-aux-Roses és Róma kollégiumának tagjai, természetesen nem szólva Iorgáról, akinek művei ezúttal is oldalakat foglalnak el. Elekes Lajos. Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. — U. az: Iratok a türelmi rendelet történetéhez. (A magvar protestantizmus történetének forrásai.) Budapest 1939. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. 8° VIII, 738; 4851. M. egymással szerves kapcsolatban álló két munkája — a feldolgozás és a kiegészítésül szolgáló forrásközlés — két első kötetét alkotja a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványsorozatának, mely a Történelmi Társulat Fontes-köteteire emlékeztet. A nagyszabású mű az aprólékos részletkutatás gazdag eredményeit tökéletes módszertani elmélyedéssel fogja össze s az állam és egyház viszonyán keresztül sikerrel érzékelteti a protestáns egyház életében egy évtized alatt bekövetkezett nagy változást. Ε változás megértetését szolgálja a mű három fejezetre tagolódó első része, amely plasztikus képben eleveníti meg a régi rendszert, a XVIII. század valláspolitikáját, majd a XVIII. sz. magyar protestantizmusának helyzetképét adja, s végül II. József tërelmi politikájának világnézeti hátterét vizsgálja. A közölt ismeretanyag s a módszer szempontjából egyaránt különös figyelmet érdemlő része"M. könyvének mindjárt a második fejezet, melyben a szerző a XVIII. század magyar protestáns egyházainak életét szociológiai szempontok alkalmazásával vizsgálja meg. Ez a módszer az egyháztörténelmi kutatásban igen termékenynek bizonyul, s kívánatos lenne, ha egyháztörténelmi irodalmunk művelői, különösen az egyházkerületek, egyházmegyék és egyes gyülekezetek történetírói, kísérletet tennének további alkalmazására. M. azzal, hogy az egyházat szolgáló csoportokat mint társadalmi képződményeket is értékelte, sok eddig is ismert adatnak egészen új élettel teljes színt s mély jelentőséget adott. Erős, határozott vonásokkal rajzolja meg példáid a protestáns iskolák társadalomtörténeti szerepét s társadalomformáló jelentőségét. A protestáns iskolázás népies szervezete biztosította, hogy az nem szakadt el a tömegtől, a jobbágyság is magáénak érezhette : az ismeretek gyűjtése nem volt csupán a kiváltságosak privilégiuma. Szegény családok nélkülözéshez hozzászokott, friss,
