Századok – 1941
Történeti irodalom - Mélanges d’histoire générale ld. Marinescu; Constantin 78
78 TÖRTÉN ETI IRODALOM megtalálja a kapcsolatot társadalmunk érdeklődésével, együttműködésével, nemzeti közszellemünk munkás, szilárd megalapozására új utak nyílnak meg. Hajnal István. Marinescu, Constantin (szerk.) : Mélanges d'histoire générale. Bucureçti 1938. Imprimeria Nationals. 8° VI, 584 1. M. román egyetemi tanár, neve meglehetősen ismert mind otthoni, mind külföldi viszonylatban. Kolozsvárott tanítván, ő is jelentősen belekapcsolódott abba az erőteljes munkába, mely az ottani I. Ferdinánd egyetem köré szerveződött, s amelynek az volt a célja, hogy a főiskolai képzésen s az egyetem tanárainak személyes, tudományos vagy társadalmi szereplésén keresztül minél jobban kiemelje Erdély szellemi életének román vonásait. Ezzel a célkitűzéssel, mint ismeretes, igen nagy, változatos és minőségre is sokfajta irodalmi anyag jött létre. A kolozsvári román egyetem tanárainak s neveltjeinek tollából tömegével ömlöttek a kisebb-nagyobb tanulmányok, hírlapcikkek és vaskos tudományos művek, amelyek többnyire csillogó dialektikával és merész elméletekkel, olykor azonban komoly és értékes kutatások ismertetésével iparkodtak meggyőzni a világot az erdélyi román munka eredményességéről. M. mostani kiadványa az értékesebb csoportba tartozik. Mint Kolozsvár volt egyetemes történelmi intézetének közleménye, tulajdonképen egy sorozat második tagja volna : első kötetének megjelenése (1927) óta azonban hosszú idő telt el, amit M. anyagiak hiányával magyaráz. Ennek a kényszerpihenőnek bizonyos szempontból haszna is volt, mert ezalatt az intézet, értékes nevelőmunkájának tanuságául, saját növendékeiből állíthatott ki új írógárdát. A mostani kötet megjelenését az egyetem külön kiadási alapja tette lehetővé, szerzői pedig az egyetemes történelmi intézet neveltjei ; ez, intézeti kiadványról lévén szó, mindenesetre tetszetősebb, mintha, mint az első kötetet, maguk a tanárok írták volna. A mű célja : számot adni mindarról, amivel a romániai s főleg erdélyi történetírás az egyetemes történet ismeretéhez hozzájárult. Tanulmányokat és bibliográfiát közöl. A tanulmányok valamely világnyelven írva, tárgyuk időrendjében követik egymást. R. Eysse.r „II. Pius pápa és a török elleni keresztesháború" címen német, F. Pall M. Barlezio humanistáról olasz nyelven írt terjedelmes értekezést ; ezek után magának Marinescun&k két francia közlése következik, Heraklida Jakab despota, moldvai vajda (1561 — 1563) katonaírói munkásságáról, illetőleg egy újabban fellelt életrajzáról : S. /. Podea Erzsébet királynő keleti politikájához angol nyelven szolgáltat adalékokat, C. Göllner pedig a XVIT1. századi osztrák birodalomból Oroszországba irányult kivándorlásról ír németül. A kötetvégén találjuk „Román hozzájárulás az egyetemes történetíráshoz" címen I. C'räciun bibliográfiáját az 1927 —1936. évekről. A tanulmányok közül a magyar olvasót az első és a két utolsó érinti közelebbről. Mindhárom olyan eseményekkel foglalkozik,