Századok – 1941

Történeti irodalom - Mélanges d’histoire générale ld. Marinescu; Constantin 78

78 TÖRTÉN ETI IRODALOM megtalálja a kapcsolatot társadalmunk érdeklődésével, együtt­működésével, nemzeti közszellemünk munkás, szilárd megalapo­zására új utak nyílnak meg. Hajnal István. Marinescu, Constantin (szerk.) : Mélanges d'histoire générale. Bucureçti 1938. Imprimeria Nationals. 8° VI, 584 1. M. román egyetemi tanár, neve meglehetősen ismert mind otthoni, mind külföldi viszonylatban. Kolozsvárott tanítván, ő is jelentősen belekapcsolódott abba az erőteljes munkába, mely az ottani I. Ferdinánd egyetem köré szerveződött, s amely­nek az volt a célja, hogy a főiskolai képzésen s az egyetem taná­rainak személyes, tudományos vagy társadalmi szereplésén keresztül minél jobban kiemelje Erdély szellemi életének román vonásait. Ezzel a célkitűzéssel, mint ismeretes, igen nagy, válto­zatos és minőségre is sokfajta irodalmi anyag jött létre. A kolozs­vári román egyetem tanárainak s neveltjeinek tollából tömegével ömlöttek a kisebb-nagyobb tanulmányok, hírlapcikkek és vaskos tudományos művek, amelyek többnyire csillogó dialektikával és merész elméletekkel, olykor azonban komoly és értékes kuta­tások ismertetésével iparkodtak meggyőzni a világot az erdélyi román munka eredményességéről. M. mostani kiadványa az értékesebb csoportba tartozik. Mint Kolozsvár volt egyetemes történelmi intézetének közleménye, tulajdonképen egy sorozat második tagja volna : első kötetének megjelenése (1927) óta azonban hosszú idő telt el, amit M. anya­giak hiányával magyaráz. Ennek a kényszerpihenőnek bizonyos szempontból haszna is volt, mert ezalatt az intézet, értékes nevelőmunkájának tanuságául, saját növendékeiből állíthatott ki új írógárdát. A mostani kötet megjelenését az egyetem külön kiadási alapja tette lehetővé, szerzői pedig az egyetemes törté­nelmi intézet neveltjei ; ez, intézeti kiadványról lévén szó, mindenesetre tetszetősebb, mintha, mint az első kötetet, maguk a tanárok írták volna. A mű célja : számot adni mindarról, amivel a romániai s főleg erdélyi történetírás az egyetemes tör­ténet ismeretéhez hozzájárult. Tanulmányokat és bibliográfiát közöl. A tanulmányok valamely világnyelven írva, tárgyuk idő­rendjében követik egymást. R. Eysse.r „II. Pius pápa és a török elleni keresztesháború" címen német, F. Pall M. Barlezio humanis­táról olasz nyelven írt terjedelmes értekezést ; ezek után magá­nak Marinescun&k két francia közlése következik, Heraklida Jakab despota, moldvai vajda (1561 — 1563) katonaírói munkás­ságáról, illetőleg egy újabban fellelt életrajzáról : S. /. Podea Erzsébet királynő keleti politikájához angol nyelven szolgáltat adalékokat, C. Göllner pedig a XVIT1. századi osztrák birodalom­ból Oroszországba irányult kivándorlásról ír németül. A kötet­végén találjuk „Román hozzájárulás az egyetemes történet­íráshoz" címen I. C'räciun bibliográfiáját az 1927 —1936. évekről. A tanulmányok közül a magyar olvasót az első és a két utolsó érinti közelebbről. Mindhárom olyan eseményekkel foglalkozik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom