Századok – 1941
Értekezések - PÁSZTOR LAJOS: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában - 39
66 PÁSZTOR LAJOS marad haláláig a kegyelem állapotában.1 Ezekre Isten első kegyelme : szabad ajándéka minden embert képesít ugyan, de mindenkinek a szabad akaratára bízza, hogy úgy cselekednek-e. ,,Két rendbéli az Isten akarata. Egyik megelőzi a mi cselekedeteinket, a másik azok szerint igazodik. Az első egyedül tőle függ, az utóbbi a mi tetteink szerint megy . . . Krisztus szeretete is más és más lehet. Azzal a szeretetével, amely megelőzi cselekedeteinket, mindenkit szeret, mivel mindenkit üdvözíteni óhajtana, amennyire csak rajta áll . . . Azzal a szeretetével azonban, amely a mi cselekedeteink szerint igazodik, nem szeret mindenkit és nem is óhajt mindenkit üdvözíteni, mivel a mi érdemeinkre volna szükség."2 Csak az üdvözül tehát, aki szabad akaratából felhasználja Isten első segítő kegyelmét. Az ember e szabad elha tarozásától, a jóra való állandó törekvésétől függ azután Isten további segítsége. A kegyelem ugyanis a jócselekedetek által nyert érdemek szeiint nagyobbodik. Az érdemek a predesztináció ismertető jelei és már előre hirdetik az örök boldogság elnyerését. A katolikus hit szerint ugyanis bizonyos, hogy akik jót cselekszenek, azok eljutnak az örök életre. Az örök boldogság elérésénél is különféle fokok vannak. Minél nagyobb érdemeket szerez valaki, annál tökéletesebb is lesz a boldogsága, mivel annál közelebb jut Istenhez.3 Bár teljes bizonyossággal nem tudhatja meg senki sem, hogy üdvözül-e, vannak jelek, amelyek arra engednek következtetni. Ezek : 1. elkövetett vétek miatt való fájdalom, 2. feltett szándék a bűn elkerülésére, 3. Isten szavának (egyházi beszédnek) és a szent misének szíves meghallgatása, 4. jócselekedetekre való készség, 5. szerencsétlenség készséges eltűrése, 6. megalázkodás, 7. könyörületesség, 8. jogtalanság megszüntetése, 9. isteni kedvességgel való imádkozás, mert ez bizonysága annak, hogy Isten fiai vagyunk, különösen, ha könnyezve imádkozunk.4 Temesvári Pelbárt és Laskai Ozsvát több alkalommal is foglalkoznak e kérdéssel, ami mutatja, hogy mily nagy mértékben volt meg az óhaj a hívek 1 Temesvári P.: Serm. de Temp. I. 36. Ζ., 37. Ε., u. az : Serm. de Sanctis I. 57. D. — Laskai O.: Serm. dom. 93. E. 2 Temesvári P.: Serm. de Temp, de Sancta Anna III. Β—D., idézi Horváth Cyrill : Pomerius (Budapest 1884), 48. 1. — V. ö. Temesvári P.: Rosarium I. 36. 3 „Charitas per bonorum mérita operum meretur a Deo augeri et perfici. Denique mérita sunt indicia predestinationis et presagia felicitatis, quia certum est ex fiele catholica, quod qui bona egernnt, ibunt in vitam aeternam." Temesvári P.: Serm. de Tempore III. 71. — Laskai O.: Serm. dom. 83. O. 4 Uo. 93.
