Századok – 1941
Értekezések - PÁSZTOR LAJOS: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában - 39
A MAGYARSÁG VALLÁSOS ÉLETE A JAGELLÓK KORÁBAN 41 emlékekben s ezeknek is csak csekély hányada maradt ránk. amiből ismét csak egy rész volt számunkra hozzáférhető. Az 1490-es és 1526-os határokkal lezárt időszak aránylag nagyon szűk, ami miatt mesterségesen korlátozni kellett a forrásanyagot. Nagy hiányát éreztem még annak is, hogy nem tudtam biztos támaszt találni az előző évtizedek vallásos életének a megismeréséhez. Ε hiányt igyekeztem pótolni, a dolgozatom során azonban csak ott említem az előző évtizedek viszonyait, a fejlődés egyes korábbi fázisait, ahol az elengedhetetlennek látszott. Munkánk első fejezetében a szerzetesi célkitűzések változásával, a koldulórendek által képviselt eszmények győzelmével foglalkozunk s Temesvári Pelbárt és Laskai Ozsvát munkái alapján megrajzoljuk a hívek elé állított eszményképet. A második fejezetben az előretörő új rend, a városi polgárság vallásos és közösségi érzésének a megnyilvánulását tárgyaljuk. Ezzel kapcsolatban részletesen ismertetjük a vallásos társulatok és a céhek egyházi, vallásos és szociális irányú működését. A városi polgárság előretörése változást hoz a szegénygondozás terén is, amellyel a harmadik fejezet foglalkozik. Látni fogjuk, hogy az egyház háttérbe szorítása nem a világiak elvilágiasodásának a következménye, hanem amiak, hogy a városi polgárság öntudata erkölcsi magaslatokra emelkedett. Az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában még elválaszthatatlanul összefonódik az Isten iránti szeretet, a segítés gondolata s az örök boldogság elnyerésének a vágya. Ε fejezetek előadására használjuk fel azt a teret, amit a „Századok" nyújthat számunkra. Tárgyunk további részleteivel más helyen foglalkozunk majd. 1. Via salutis. I. 1. Az egyházi műveltség, az egyházi kultúra fejlesztője a középkorban a szerzetesség. A világi papság szerepe a folyton megújuló egyházi műveltség népszerű terjesztése volt.1 Az újabb és újabb szerzetesrendek keletkezése nem annyira a régiek hanyatlásának a következménye, mint inkább annak, hogy az egyház minduntalan új és új feladatok elé került s ezeket a már meglévő rendek nem tudták, vagy nem akarták megoldani. 1 Mályusz Elemér : Árpádházi Boldog Margit. Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére (Budapest 1933), 346. 1.
