Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 344

346 .BERLÁSZ JENŐ tattak meg. Ε bizottság késedelem nélkül megvitatta a fel­vetődő kérdéseket s március 29-ére már formába is öntötte javaslatát. Két hónap múlva (július 10-én) a 30 pontba fog­lalt bizottsági javaslat a gubernium plenáris ülése elé került. A tanács is egykettőre végzett az üggyel : néhány kisebb változtatást eszközölt, s másnap (július 11-én) Brukenthal már alá is írta az udvarhoz intézett hivatalos felterjesztést, majd az egész munkálat azonnal elküldetett Bécsbe.1 Mégis majd félesztendő telt el, amíg az ügy az államtanács asztalára került. Hol, miért történt e nagy késedelem, nem állapítható meg. Tény, hogy a kancellária elnöke, gróf Kornis Mihály — Cserey Farkas, Horváth Sándor és Joseph .Freiherr von der Marek tanácsosok referátuma alapján — csak december 15-én adott véleményt a guberniumi pontokról s az egészet az államtanácsi irodában ugyanezen hó 19-én kézbesítették. Az államtanácsban megint a leggyorsabban zajlott le a tár­gyalás : december 22-én Gebler, 23-án Löhr, karácsony ünne­pén Stupan, 26-án pedig Kressel és Hatzfeld vetette papírra bírálatát.2 Ε második elaborátum egyébként az elsőnél nem sokkal vitte előbbre az urbárium ügyét. Brukenthal az 1774 júliusi fejedelmi rezolúcióban foglalt utasításnak tulajdonképpen csak részben tett eleget : megtárgyaltatta a guberniummal az 1773-i udvari bizottsági javaslatokat. Megbízatásának másik felét viszont, az országos adatgyűjtést, nem hajttatta végre megfelelően. így az új munkálat nem egyéb, mint Brukenthal eredeti tervezetének 30 kérdésre tagolt guber­niális magyarázata és megerősítése. Ugyancsak csekély jelen­tőségűek Kornisnak s a kancelláriának a munkálathoz fűzött reflexiói. A gubernium 30 pontja és a kancelláriai voturn lényege röviden a következőkép vázolható: 1. Őfelsége egyik főtétele: a jelenlegi jobbágyszolgál­mányoknak és beneficiumoknak országos összeírása s a hely­benhagyás, javítás, esetleg korlátozás szükségességének ezen az alapon való megítélése. Erre vonatkozólag a guberniális bizottság megállapítja, hogy az egyes törvényhatóságoktól (Kreisen) beküldött információk — részint rövidségük, részint általános jellegük miatt — erre a célra alkalmatlanok; nincs tehát más tennivaló, mint a szolgálmányoknak helységen­ként való számbavétele. Teljes mértékben egyetért e véle­ménnyel a kancellária is. 1 Erd. kanc. 1775 : 927. 2 Uo. és Staatsrat 1775:3217.

Next

/
Oldalképek
Tartalom