Századok – 1941

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Széchenyi 337

Széchenyi. Elnöki megnyitó beszéd. Az 1941 december 11-én Széchenyi emlékére tartott ünnepi ülésen mondotta Domanovszky Sándor első alelnök. Széchenyi István gróf születésének 150-ik évfordulója Társulatunknak módot ad, hogy a legnagyobb magyar iránt kegyeletünket újra lerójjuk. Nemzetünk keserves megpróbáltatásának idején minden alkalom, amikor az ő nagy szellemének hódolhatunk, újabb lehetőség bizalmunk erősítésére és erőgyűjtésre, nagy hibáink megvizsgálására, önismeretünk szolgálatára. Tudományos társulataink közül, nagy alapítása, a Magyar Tudományos Akadémia után, a miénk az, mely szellemének ápolásához legelsősorban hozzákötötte magát. Közvetlenül a millenniumot követőlcg 1896- és 1897-ben Társulatunk iratta meg két kötetben az első komoly Széchenyiéletrajzot, Zichy Antalét. Az első világháború alatt történt azután, hogy megboldogult akkori elnökünk, gróf Klebelsberg Kunó a Társulat részére új programmot dolgozott ki és mutatott be az 1917 április 26-i közgyűlésen mondott elnöki megnyitóbeszédében. Akkor jelentette be a „Magyarország újabbkori történetének forrásai", röviden „Fontes" című új kiadványsorozatunknak megindítását. Közben az összeomlás után Társulatunk megszervezte a kutatók részére megnyílt bécsi állami levéltárak anyagának földolgozását és Károlyi Árpád tagtársunk, e kutatás első irányítója, megtalálta Széchenyi Döblingben lefoglalt iratait. Ez a hagyaték olyan nagyjelentőségű volt, Széchenyi egész döblingi korszakát megvilágítva, hogy a Fontes keretében összes munkáinak kellő tudományos módszerességgel készült kiadását indítottuk el. így jelent meg 1921-ben a bécsi kutatások első eredményeként és a „Fontes" első köteteként Károlyi Árpád kiadásában a „Döblingi irodalmi hagyaték" első kötete, Károlyinak közel 300-lapos mesteri bevezetésével. Azóta a sorozatból 13 kötet látott napvilágot, köztük a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával az addig csak Századok 1941, IX—X. 22