Századok – 1941

Szemle - Komáromy József: Adatok Jászberény múltjából. Ism.: ifj. Vayer Lajos. 328

328 SZEMLK ködös, tényekhez még nem kapcsolódó tervezgetései. így legfeljebb csak Ferenc Ferdinánd politikai gondolkozásának, politikus egyéniségének ismeretéhez szolgáltatnak adalékokat, de nem vonható belőlük az a határozott következtetés, hogy a trónfoglalás után minden így és ezek szerint történt volna. E. tanulmánya azzal a köztudatba nagyon átment felfogással foglalkozik, mintha Ferenc Ferdinánd erősen oroszellenes lett volna és ez a politikai magatartása is nagy mértékben hozzájárult volna ahhoz, hogy Oroszország az európai politikában oly élesen és határozottan foglalt állást a monarchia ellen. E. most a memoire-irodalom nyomán érdekes és jellemző adatokat sorakoztat fel arra nézve, hogy a trónörökös nem volt oroszellenes, nem uszított háborúra Oroszország ellen, sőt a vele való megegyezésre törekedett, de ennek megvalósításában a tőle függetlenül alakuló világpolitikai helyzet akadályozta. Tanulmánya ismét csak arról győz meg, hogy Ferenc Ferdinándnak nem véglegesen kialakult programja, tervezgetéseiben sok ellenmondás is volt, s nyilván a jövő, a pillanatnyi helyzet döntötte volna el, hogy a monarchia politikáját orosz viszonylatban is merre vezette volna. Tóth László (Kolozsvár). Komáromy József: Adatok Jászberény múltjából. (Jászsági könyvtár, II.) Jászberény 1939. 8° 64 1., 7 t. — A hét tanulmány várostörténeti eredményei közül kiemelést érdemel a nagyszállási középkori magyar település feltárásának, Jászberény 1783-i térképének és a város birtokában volt épületek 1789-i összeírásának közzététele. A magyar Alföld művészetének történetét teszi teljesebbé a jászberényi Nagyboldogasszony-főtemplom barokk-kori építőmesterének, a pesti Jung Józsefnek és a templom oltárképfestőjének, a Kracker-tanítvány Zirckler Jánosnak meghatározása és a Gyenes Bálint-féle multszázadvégi rekonstrukciós rajzok felfedezése. A városház építéstörténctének a mult század első feléből közzétett adatai a h-Iytörténeten túlterjedő érdekűek. A régi népi építésű városháza szűkké válása után a jászok gondos fejének, József nádornak közvetítésére Polláck Mihály, a nagy magyar építész készít tervet a kis alföldi város új városháza számára. A szűkös gazdasági viszonyok ós a szokásos kevesebbel megelégedés következtében a kiváló térképész, de közepes építőmester, Bedekovich Lőrinc terve kerül kivitelre, mely azonban magán viseli a nagy mester tervének hatását. A szószerinti szövegközlésekben eléggé ingadozó szerző helytörténészek számára követendő módon sosem mulasztja el a város ábrázolt forrásanyagának felhasználását sem, sőt felhívja a figyelmet a város képeinek, metszeteinek, rajzainak fontosságára és kiadásuk szükségességére. Ifj. Vayer Lajos. Cliolnoky Jenő: A Földközi-tenger. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára). Budapest é.n. Franklin. 8° 18(5 1., 65 kép és 29 szövegközti ábra. — Az egész Európát elborító új világháború egyik légéi dekesebb színtere kétségtelenül a Földközi-tenger medencéje, ahol az erőviszonyok eltolódása és állandó mozgása igen labilis, egyelőre úgyszólván áttekinthetetlen helyzetet teremtett. Ε rendkívül bonyolult hadszíntér iránt mutatkozó érdeklődés adott — úgy látszik — impulzust a kiadónak a munka közrebocsátására s bizonyára szintén ebben, a megjelenés valószínű sürgetésében kell keresnünk annak magyarázatát, hogy a szöveg (amint az aktuális könyveknél nem ritka jelenség) néhol kissé az elsietettség benyomását kelti. Ugyancsak a kiadó rovására írandó az a körülmény, hogy a borítólapra nyomott tájékoztató bizonyos fokig mást ígér, mint, amit a tartalom valóban