Századok – 1941

Szemle - Tagliavini; Carlo: Civilta italiana nel mondo. In Ungheria. – In Rumania. Ism.: Galdi László 92

92 TÖRTÉN KTI IRODALOM a sváb többségű községekben az állami iskolák oktatási nyelvévé természetesen a románt vagy a németet tette. A magyar tannyelvű iskolák számát 1921 /22-től 1938-ig 38-ról 13-ra csökkentették és így a magyar gyermekek legnagyobb része már a legalsó fokon elesett az anyanyelven való tanulás lehetőségétől. A felsőbb oktatás terén még szomorúbb a helyzet : a több mint százezer lelket számláló bánsági magyarságnak ma már egyetlen egy nyilvános középiskolája sincs. A magyar telepesek birtokoeskáinak kisajátításával a magyar falusi lakosság jelentékeny része süllyedt cseléd- vagy városi proletár-sorba — ha nem vándorolt ki Amerikába. J. munkáiból végigkísérhetjük az újkori bánsági magyarok sorsát kezdettől fogva egészen napjainkig. Az olvasásuk nyomán kialakuló kép a közelmúltban elszenvedett rendkívüli veszteségek ellenére sem teljesen vigasztalan. Az az érzésünk, hogy a bánsági magyarság túljutott kisebbségi életének legnehezebb részén ; tudja, kikre és milyen anyagi forrásokra számíthat, kialakulófélben van a felelősség a közösséggel szemben, az összetartozás és egymásrautaltság érzése. Ez a megfogyva is tekintélyes magyar csoport bizonyára szegényes eszközeivel is eredményesen vívja meg népiségéért folytatott nehéz harcát. Különösen vigasztaló az, hogy a magyarokat elkerülte az ottani románságot és németséget nagy mértékben fogyasztó születés-csökkenés. J. munkáinak megítélésénél tekintetbe kell vennünk a sok akadályt, mely a kisebbségi sorsban élő kutatók elé tornyosul. Idejük, energiájuk jelentős részét olyan feladatok megoldására kell fordítaniok, melyeket a többségi életben tudományos szervezetek vállalnak magukra. Ezt a kész műből nem látható munkatöbbletet is értékelnünk kell J. könyveiben. Tanulmányait a kérdések alapos ismeretén kívül a sok csalódást és lelkes újrakezdést megélt kisebbségi vezetők hűvös, nyugodt hangja jellemzi. Ezek az újabb tanulmányai is, mint egész irodalmi munkássága, nélkülözhetetlenek a bánsági magyarsággal foglalkozók számára. Jaké Zsigmond. Szemle. Tagliavini, Carlo : Civiltà italiana nel mondó. In Ungheria. — Ii» Kiiinania. Roma é. n. Società Nazionale „Dante Alighieri". 8° 124, 108 1. — T. volt budapesti, jelenleg padovai egyetemi tanár két értékes kötetkében foglalta össze azt, amit a művelt olasz közönségnek tudnia kell egyrészt az olasz-magyar, másrészt az olasz-román kuítúrkapcsolatok történetéről. A „Dante Alighieri" társaság igen helyesen tette, hogy kiadványsorozatának mindkét kötetét ugyanazzal, a magyar tudományos irodalmat is alaposan ismerő szakemberrel íratta meg, hiszen Délkelet-Európa művelődéstörténetének olasz vonatkozásai annyiszor átívelnek egyik országból a másikba, hogy legjobb, ha e szomszéd tájakról egyazon szerző ír egymást kiegészítő részletszintéziseket. A magyar műveltség olasz vonatkozásainak szentelt kötetben igen jó az általános történelmi bevezetés ; különösen szemléletesen