Századok – 1941
Történeti irodalom - Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában. I. k. Ism.: Szabó István 85
ti 2 TÖRTÉNETI IRODALOM ö határozta meg az emigráció törekvését,' s az emigráció politikailag — múltjában pedig ez az elem a fontos — Kossuth személyén keresztül jelentkezett mind a magyarság, mind a külvilág számára. A kötetben tárgyalt néhány hónap története azt is világosan kifejezi, hogy a török internáltságból amerikai hadihajóra lépő Kossuthban az angolszász közvélemény nem csupán egy hősi harcban elbukott nép száműzött követét, hanem egyetemes gondolat : a népjog szószólóját várta. Kossuth ezt a szerepet maga is tudatosan viselte, sőt táplálta, ez kezében mégis csak eszköz volt arra, hogy a magyar kérdést a világ előtt népszerűsítse. Látjuk J. előadása nyomán és a közölt iratokból, hogy már a Földközi-tengeren hajózó Kossuth miként hozta mindjárt lázba a hajó által érintett olasz és francia tengerpart lakosságát, s hogy az amerikai hajót Gibraltárban elhagyó Kossuth néhány hét alatt miként tette Angliában napi kérdéssé az ott addig alig ismert magyar ügyet. A magyar ügy érdekében felállította a be nem avatkozás elvét : idegen államhatalom ne avatkozhassék be az országnak népe által teremtett uralmába. Kossuth ez elv alapján beavatkozást kívánt a demokrata államhatalmak részéről a be nem avatkozás védelmére. Az angliai hetek után ennek az elvnek népszerűsítése s egyben a magyar ügy céljaira anyagi forrás gyűjtése érdekében rendezte amerikai körútját, végül is arról győződve meg, hogy az amerikai néptől, mely a hazát vesztett száműzöttben polgárt szeretett volna nyerni, holott Kossuth csak segítséget kérő vendégként kereste fel, bel- és világpolitikai okok miatt szédítő ünnepeltetés után sem tud döntő sikert 1852 júliusában Európába induló hajójára vinni. Kossuth angliai és amerikai tevékenysége a J. által közzétett iratokban és széles alapokra fektetett bevezető előadásában különösen két irányban nyújt a magyar történeti szemlélet számára új és nagy távlatot. Egyrészt az angliai és amerikai belpolitikai viszonyok kimerítő megrajzolása és Kossuth terveinek s működésének ezekbe való szerves beágyazása révén. Az emigráció célkitűzése és tevékenysége valóban csak az esetben világítható meg kellően, ha látjuk, hogy éppen akkor milyen eszmék hatották át az angol és amerikai politikai életet, milyen pártok álltak egymással szemben s ezek ellentéteiben hol jutott rokonszenvhez s olykor nem is önzetlen alapokon nyugvó támogatáshoz a magyar ügy. •I. elsőrendű forrásanyagra -— szakmunkák mellett az országgyűlési iratokra és az egykorú sajtóra — támaszkodva tiszta képet nyújt az egyformán éles küzdelmektől hangos angol és amerikai politikai életről. Az utóbbit Kossuth érkezésekor különösen feszültté tette az észak és dél között robbanáshoz közelgő ellentét, a rabszolgakérdés, eleve súlyos kétségeket és szándéktalan csapdákat állítva a vendég elé, aki az ismeretlen földön a népjogok igéjével s a szabadságvezér ragyogó fénykoszorújával jelent meg. Ilyen körülmények között Kossuth személye minduntalan belekerült a pártok küzdelmébe, barátai mellett ellenségei is lettek, s az amerikai szenátusba való meghívását is csak hosszas obstrukció után, szavazattöbbséggel határozták el. Bár Kossuth