Századok – 1940
Szemle - Tichy Kálmán: Phileciumtól Pelsőcig. Ism.: Ila Bálint 461
SZEMLE 401 a Városi Múzeum levéltárába került letétként. Bár V. az iratközlésben a széleskörű közönség igényeinek kielégítésére törekszik, mégsem látjuk annak elfogadható indokolását, hogy miért tért el az általánosan elfogadott középkori átírási módtól. Sajnálatos, hogy a hellyel való takarékoskodás a név- és tárgymutatóra is kiterjedt ; így az jelenlegi formájában nehezen használható. Eperjessy Kálmán (Szeged). Ticliy Kálmán : PhileciumtólPelsőeig. Részletek Pelsőe történetéből. Rozsnyó 1932 (—1936). 8° 367 1. — A munka még a felvidéki cseh uralom idejében látott napvilágot és éppen ezért a magyar történettudomány részéről fokozott figyelmet érdemel. Valójában Pelsőe múltjáról tartott előadásokat és hírlapi tárcákat foglal egy kötetbe, az egyes részek között megvan azonban a. folyamatosság és az eg észből összefüggő képet nyerünk a község történetéről. A szerző, aki maga is végigélte a 20 éves kisebbségi sors minden nyomorúságát, olyan helytörténetet akart a pelsőci magyarok kezébe adni, amely megerősíti őket magyarságukban, az érte folytatott küzdelemben és a jövőbe vetett hitben. Eléjük akarta tárni az ezeréves multat, amely őket is arra kötelezi, hogy ,,a nagy elődökhöz méltó utódok legyenek". Cél ját világosan látta, a megoldást sikeresen végezte el. Nem meséket regél a múltról, nem szájhagyományokat és mondákat tálal fel olvasóinak, hanem a forrásokhoz nyúl, Pelsőe gazdag levéltárának anyagát dolgozza bele művébe. A legkorábbi, 1243-i Pelsőcre vonatkozó adat után hosszú sorban idézi az iratokat, amelyek a helység középkori kiváltságaira, újkori küzdelmeire, belső és külső életére, a török, majd a kuruc-labanc idők és a nemzeti felkelések hadjárásai által rá nehezedő nagy csapásokra vonatkoznak. Rövid időre nyugalmat hoz Rákóczi fejedelem, harcának elbukása után azonban ismét szomorú napok következnek, újabb fogyás és népi pusztulás. Fogyasztotta emellett a magyarságot a pestis, a nagy adófizetés és a sok rendkívüli hadiadó, meg katonai beszállásolás, hiszen a hadak t'itjába esett. A szerző a sorok között mindezt összekapcsolja a 20 éves küzdelemmel, amelyből ismét szabadságnak kell fakadni. Mennyivel más T. módszere, mint a kritikákban már annyiszor ostorozott, csak az üzleti érdeket szem előtt tartó és a tudomány követelményeit teljesen sutbadobó, még ma is virágzó megye- és várostörténeté ! Ügyel a tudományos mérték követelményeire is, írása mégis élvezetes és eredményeit úgy adja elő, hogy a község minden rendű és rangú lakosa megértheti és könnyen megtanulhatja. Nem tartalmazza a munkára előfizetők névsorát és életrajzát, amint azt a vármegyék és városok monográfiáiban oly gyakran kell látnunk, hanem minden sorában az ezeréves pelsőci magyar népi közösség sorsát világít ja meg, amely éppen a munka megjelenése idején veszélyben forgott. A megvédésére szervezett küzdelem e könyvben történelmi megalapozottságot nyert. Ha a részletekben, az egyes aprólékosabb tanulmányozást igénylő kérdésekben fedezhetők is fel olykor helyt nem álló megállapítások, a kitűzött célt és a munka nagy nevelőértékét semmiben sem érintik. Kívánatos volna, hogy irodalmunkban mennél több ilyen jól megalapozott helytörténeti munka lásson napvilágot. Elismerésre-és dicséretreméltó munkát végzett a nem „céhbeli" szerző, a közönség pedig, amely a megjelenést a cseh uralom idejében tette lehetővé, példát mutatott és magyarságának a legnehezebb időkben állított maradandó emléket. , Ha Bálint.
