Századok – 1940

Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426

szabadosok? (libertini) 1514—1848 421 ilyenek ugyanis semmiféle földesúri joghatóságnak alávetve nincsenek. Az 1687 : 18. tc. ezt a jogot a leszármazottakra is kiterjeszti : „Minthogy vannak az országnak olyan lakosai, kik személyükre nézve a Hármaskönyv első részének 7. címe szerint nem nemesek ugyan, de paraszt állású férfiúhoz vagy férjhez adott nemes anya ágyékából származván, nemesi telkek s javak tettleges örökösödés útján nyert birtokának részesei", ezek „semmi földesúr hatósága alá vetve nem lévén, őket senki sem vonhatja perbe".1 Természetesen, ha az ilyen agilisnak jobbágytelke is van, azt illetőleg földesúri joghatóság alatt áll és szolgáltatásokkal tartozik. Ugyanígy lehet agilis a földesúri szolga is. Erre mutatnak azok az esetek, mikor agilisek mentességet kapnak a földesúrtól telküket illetőleg. így ad Héderváry Ferenc az agilis Siska Andrásnak 1624-ben hű szolgálatai fejében mentességet annak a teleknek szolgáltatásaitól, melyen addig is lakott. Siska András így egyetlen férfiörökösével, János nevű testvérével együtt 100 magyar forint lefizetése után minden jobbágyi fizetségtől és szolgálattól mentes lesz.2 A szabadossá levés, mint láttuk, a földesúrtól függött (az agiliseket leszámítva). Tisztán a földesúr akaratából következett, hogy jobbágyának veié szemben fennálló kötelezettségeiről lemondott . Erről a magánjogi téren beállott változásról természetesen az állam nem vehetett tudomást. Állami szempontból a libertinus éppen úgy kiváltságnélküli egyén maradt, mint bármely más jobbágy, tehát adófizetési kötelezettsége sem szűnt meg. Az állam nem egyezhetett bele abba, hogy az adó mennyisége azért csökkenjen, mert a földesúr valamilyen oknál fogva kedvezményben akarja részesíteni egy jobbágyát. Ezért van az, hogy törvényeinkben aránylag kevés szó van a libertinusokról, s ha van, akkor i 1 „Cum non deessent nonnulli accolae hujus regni, suis quidem in personis, dictante titulo 7. partis 1. decreti tripartiti, quam vis ignobiles, ex maternis tarnen, nobilibus, viro, seu marito ruralis conditionis in nuptum traditae, lumbis descendentes, nobilitariumque fundorum et bonorum, actualis successoriae possessionis consortes . . . quod nullius domini terrestris jurisdictioni subjecti existent, a nullo etiam in jus peti queant." 2 Héderváry-oklevéltár, II. k. 230. 1. — Hasonlóképen agilis kap 1612-ben a tihanyi apáttól fiaival együtt hü szolgálataiért „totalem sessionem ipsorum colonicalem antiquam, iam penitus desolatam... cum suis omnibus pertinentiis ас una vinea ... ab omni solutione censuum, taxarum, pensionum, contributionum nostrorum, tam ordinariorum, quam oxtraordinariorum, necnon laborum, servitiorum et onerum quorumlibet ac exactionum, nobis quocunque temporum successu exhiberi et provenire debentium, quae videlicet alii coloni nostri facere et praestare debout." (Pannonh. rt. X. k. 739—740. 1.)