Századok – 1940

Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426

SZABADOSOK (LIIÍERTINI) 1514—1848 413 kérni. Éppen ezért a szabados helyzete sokszor nagyon bizonytalan. A földesúr önkénye esetleg megszünteti a szabadságot, főleg olyankor, ha új birtokos váltotta föl a régit s megszűnik a korábbi személyes kapcsolat földesúr és szabados közt, eltűnik a szabadosságot előidéző ok (hű szol­gálat stb.) emléke. Ilyenkor az új földesúr már csak azt látja, hogy jövedelmeit éri csorbulás a sok mentesség folytán s azért lehetőleg megszüntetésükre törekszik. Ilyesmire utalnak Esterházy Miklós nádor sorai : „A munkácsi szaba­dosok dolgát tiszttartó uram rendelje el valami jó modgyával, mert sok veszekedés vagyon köztük és felette felesen is vannak."1 Majtény község XVII. századi urbáriuma pedig egész világosan kimondja az immunitások, exemptiók, inscrip­tiók egész soráról, hogy : „haszontalanok, nincs is a földes­úrnak egy nagyobb kárára s jobbágyinak terhére, mint az sok szabadosoknak rendelése, állítása".2 Bizonytalanságuk annyira ment, hogy helyenkint az uradalmi tisztviselők is saját hatáskörükben elvették és másra ruházták a mentességet a földesúr tudta és beleegyezése nélkül. „Gyakorta történik ... — olvassuk egy 1668-ból való gazdasági utasításban — hogy a tiztek adományért vagy akármi kis boszuságért jószágunkban levő krajnikot, solté­szokat, szabadosokat, pallérokat, kerülőket, bírákat meg szoktak változtatni, az jók helyett rosszakat, istenteleneket állatván, mely a szegénységnek is opressiójára vagyon, azért ennek, avagy praefektusunk hire nélkül, senkit degradálni ne merészeljenek, hanem értésünkre adván, parancsolatunk­hoz tartsák magukat."3 A szabadosságnak átruházása más személyre nemcsak ilyen visszaélésként történt meg, hanem maga a földesúr is megtette olyankor, ha az illető libertinus nem teljesítette megfelelően azokat a kötelezettségeket, amelyeket fölszaba­dítása alkalmával vállalt. Ilyen esetről olvasunk a dombóvári uradalom XVIII. századi urbáriumában, ahol egy Cserénfai István nevű szabados veszti el mentességét „némely helytelen s nem az uraság hasznára, sőt inkább kárára vergált s az ő 1 M. Gt. Sz. 1903, 155. 1. 2 Károlyi-oklevéltár, IV. 319—320. 1. —- Hasonló megjegyzések Lednice vár uradalmának összeírásában (1669) : „Ezek szabadosok voltak, deponaltattak és szolgalatra rendeltettek, a pénzz censust ugyan prestallyak." ,,Az melly Szabadossok annak előtte az Ur­báriumban speeificalva voltak, az mi kegyelmes Urunk rendeletibül már deponaltattak, es Jobbágy Szolgálatra irattanak." (U et С 18/5.) Vagy megerősíti „usque ad bene plaeitum". (U et С 13/13, 1606.) 3 M. Gt. Sz. 1898, 157. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom