Századok – 1940
Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426
Szabadosok (libertini) 1514—1848. 1514 november 19-én szentesítette II. Ulászló azokat a törvényeket, amelyek a nagy parasztlázadás megtorlását célozták s ugyanezen a napon erősítette meg Werbőczy Hármaskönyvét, mely hivatva volt a rendiség korszakának egész jogi világát a maga képére formálni.1 Mindkettő jellemző tükre a kor társadalomfelfogásának, mely éles, rideg határvonalat lát nemes és jobbágy, kiváltságos és földesúri joghatóság alatt álló társadalmi rétegek közt s ezt az állapotot örökérvényűnek tekinti. A középkori Magyarországon még ismeretlen volt ez az éles elhatárolás jobbágy és földesúr között.2 A középkor szemlélete és egész társadalmi berendezése sokkal rugalmasabb volt. Werbőczy már nem ismer kapcsolatot, természetes átmenetet alkotó fokozatokat a két nagy társadalmi réteg közt, legfeljebb átlépést egyikből a másikba, uralkodói kegy alapján, amikor is „fejedelmünk bármely közrendű embert a parasztoknak és nem nemeseknek szolgaságából kiszakítván és kivévén", nemessé tesz.3 A jobbágyságon belül éppen úgy nem tesz megkülönböztetést, amint az 1514-i törvény is egységesen szabályozza a jobbágy terheit, kötelezettségeit és jogi állapotát. Mintha teljesen egységes, homogén társadalmi osztály állna előttünk, amelyben jogok és kötelességek pontosan körül vannak határolva. Igaz, ő is elismeri (III. 25.), hogy a falusiaknak „állapotja sokféle", ezt a sokféleséget azonban csak a vallásilag, fajilag, vagy származásilag különböző csoportok közt veszi észre : „mert némelyek magyarok, mások szászok és németek, mások pedig csehek és tótok, akik a keresztény hitet vallják. Ezenkívül némelyek oláhok 1 A Kolosvári—Óvári-féle kiadás bevezetése, XXV. 1. A Hármaskönyv törvényerőre nem emelkedett ugyan, mert a király nem látta el pecsétjével s nem küldette meg a vármegyéknek, mégis, tudjuk, a gyakorlatban általánosan érvényesült. 2 Mályusz Elemér : Az 1498. évi 4Í. törvénycikk. Századok 1929—1930, 830. 1. 3 Hármaskönyv, I. 6. A szövegben szereplő magyarnyelvű Werbőczy-idézeteket a Kolosvári—Óvári-féle fordítás szerint közöljük. (M. Tud. Akadémia kiadása, Budapest 1894).
