Századok – 1940

Szemle - Meszlényi Antal: Az egri érsekség felállításának s a kassai és szatmári püspökségek kihasításának története. Ism.: Ember Győző 349

SZEMLE 349 emelésének gondolatából fakadt az az elhatározása, hogy Csurgón protestáns gimnáziumot alapít, ö, a katolikus főúr. Keszthelyen pedig a háromosztályú elemi és polgári iskolán kívül zene- és rajziskolát alapított. Az atyja által alapított keszthelyi gimnázium számára megszerezte a ferencrendi kolostort s vele kapcsolatban egy nemesi konviktust is alapított, ahol a növendékek csak vasárnap beszélhettek magyarul, különben a társalgás nyelve a német volt. Szándékában volt, miután a gimnáziumot 1808-ban a premontreiek vették át, mellette egy főiskolai jellegű líceumot is alapítani, de ez a terve nem valósult meg. Legnagyobb jelentőségű alkotása a Georgikon és a vele kapcsolatos szakintézmények alapítása volt, amelyekkel Keszthelyt Magyarország mezőgazdasági életének középpontjává tette. Festetics irodalmi kapcsolatainak (Keszthelyi Helikon) jellemzésével fejezi be K. becses tanulmányát. Tóth László. Meszlényi Antal : Az egri érsekség felállításának s a kassai és szatmári püspökségek kihasitásának története. Budapest 1938. 8° 378 1. - A katolikus egyház magyarországi szervezetének kiépítésében Szent István után Mária Terézia uralkodásának ideje a legjelentősebb korszak. A hitélet ápolására különös gondot fordító királynő i'gyik püspökséget a másik után alapította, kis egyházmegyéket összevont, nagyokból újakat hasított ki. Egyedül az egri püspökség felosztásának már régóta időszerű problémáját nem tudta megoldani. A szerző e kérdés irodalmát felhasználva, könyvének hatalmas adatanyagát az egri, pesti, bécsi és római levéltárakban gyűjtötte össze. Az érdekesebb és jellemzőbb tárgyalási iratokat művének függelékében ki is adta. Az egri püspökség a XVIII. század végén Heves, Borsod, Abaújvár, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár és Szabolcs megyékben, a hajdú és a jász kerületekben, valamint hét szabad királyi városban, körülbelül Csonka-Magyarországnak megfelelő területen több mint 2000 községet és majdnem félmillió lelket számolt. Nyilvánvaló volt, hogy az eredményes egyházkormányzás és a vallásos élet gondozása érdekében ezt az óriási egyházmegyét részekre kell osztani. Egészen III. Károlyig visszanyúló kezdeményezések, Mária Terézia és II. József kísérletei után végül I. Ferenc 1804-ben sikerre vitte a már szinte végnélkül elhúzódó tárgyalásokat, Kassa és Szatmár székhellyel ríj püspökségeket állított fel, az egrit pedig érseki rangra emelte. Az érseki tartományt a szepesi és rozsnyói püspökségek egészítették ki. (Térképek az áttekintést jelentékenyen megkönnyítették volna.) Az új püspökségek kihasításakor különös tekintettel kellett lenni a protestantizmus helyzetére és a götóg szertartásúak uniójára. A káptalan, jövedelmeinek apadásától félve, minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a püspökség területi sértetlenségét megőrizze. Sokszor magtik a püspökök is elleneszegültek az udvar törekvéseinek. A katolicizmus igazi érdekét kétségkívül az államhatalom képviselte a legkövetkezetesebben. Pedig Bécsnek nemcsak az egri ellenzékkel kellett megmérkőznie, hanem a diplomácia fegyvereit Rómával is összemérte, hogy a százados gyakorlatnak megfelelően a királyi felségjogot egyházi téren is korlátlanul érvényesíthesse. A pápaság az akkori erőviszonyok között nem tehetett egyebet, mint hogy utólagos jóváhagyását il királyi intézkedésekhez a kánonjognak megfelelő önhatalmú rendelkezés látszatával ruházta fel, s ezáltal álláspontját, amelyet M. is helyesnek ismer el, legalább de iure nem adta fel. A ius regitim circa sacra kérdéséhez igen tanulságos adatokat szolgáltat M. könyve, anélkül azonban — ez nem is lehetett feladata —, hogy végleges megoldást vagy magyarázatot nyújtana ; így van ez egyéb problémák-