Századok – 1940

Történeti irodalom - Hermann Egyed–Artner Edgár: A hittudományi kar története. Ism.: Clauser Mihály 337

TÖRTÉNETI IRODALOM 337 XIX. sz. felvilágosíthat arról, milyen egészséges reakcióval válaszolt erre az olasz jog. Szinte szükségtelen is kiemelni, hogy az a harc, mely Németországban a középkori római- és kánonjog nyomán a germanisták és a romanisták között támadt, itt a dolog természeténél fogva hiányzik, hiszen amit Németországban a recepció révén később beszüremkedett idegen jognak tekintettek, azt Itáliában az olasz nép jogi géniuszának kiemelkedő teljesítményeként értékelték, t. i. a „közönséges" jogot. Nem érdektelen különben L.-nek az a megjegyzése, hogy a „diritto comune" ma is érvényben van a középkori Itália utolsó maradványában, San Marino köztársaságban.1 A modern olasz jogtörténet éppenúgy a XIX. század gyermeke, mint a többi nyugati népé. Ha azonban L. alapos könyvét átolvassuk, meggyőződhetünk arról, hogy fejlődése során a nagy mesterek nyomdokán haladva, milyen magas fokot ért el az utolsó évtizedekben. A szerző munkáját a függelékben közölt szöveggel együtt egyetemi tankönyvnek szánta, de benne mindazok kitűnő eligazítót találnak, akik az olasz jog forrásaival közelebbről meg akarnak ismerkedni. Móra Mihály. Hermann Egyed—Artner Edgár: A hittudományi kar története. 1635—1935. (A Kir. in. Pázmány Péter-Tudománvegyetem története, I. k.) Budapest 1938. 8° 596 1. 12 kép. A magyarországi katolikus hittudomány utóbbi háromszáz éves, a Pázmány Péter-Tudományegyetemhez fűződő múltjának megrajzolására ketten vállalkoztak. H. 1635-től 1790-ig követi a fejlődést, onnan 1935-ig A. A két feldolgozás zökkenő nélkül illeszkedik egymáshoz, mégis lehetetlen észre nem venni a kutatás modorának és az előadás stílusának különbözőségét. H. mélyebb, sokrétűbb, A. színesebb, elevenebb. E sajátosságok természetes következményei az anyag különbözőségének. A. korszaka közelebbeső, a kari levéltár is bőbeszédűbb, viszont épp ezért kellett anyagát a „hely kimértségéhez" alkalmaznia (V. 1.). A nagyszabású összefoglalás szépen méltatja Pázmány Péter körültekintő gondosságát az egyetem alapítása körül. Ismerteti a tanulmányok rendszerének kialakulását a jezsuita Ratio Studiorum elvei szerint („nem a puszta értelemgazdagítás a célja ... az előadásoknak . . . , hanem mindenek fölött a vallásos jellem kialakítása", 21. 1.). Igen érdekes szaktudományunknak, a történelemnek, illetőleg az egyháztörténelemnek elhelyezkedése a tantárgyak között, s a körülöttük folyó vita (31—35. 1.). Tanár, tanítvány viszonya, tantárgyak változása : megannyi mozaik, amiből a kar története kialakul. Figyelemreméltó kitérésként fölemlítjük a „nemzetiségi kérdés" vizsgálatát, amelynek eredményét e mondatban foglalta össze H. : „Egészen tarthatatlan a specifikus ,szlovák' kultúra számára lefoglalni azokat a tanáro-1 Dispute sul diritto romano e comune. Rivista della storia del diritto italiano 1939, 381. 1. 1. jz. Századok 1940, VII—VIII. 22