Századok – 1940
Történeti irodalom - Bartucz Lajos: A magyar ember. A magyarság antropológiája. Ism.: Varga Endre 321
TÖRTÉNETI IRODALOM A fentiekben érintett nehézségek ellenéte, B. több mint három évtizedes kitartó munkásságának eredményeként, a magyarság antropológiai keresztmetszetének megrajzolása — a magyar faj megismerésében az első szintézis — végre lehetségessé vált. Hatalmas műve, az új magyar embertani tudománynak valóságos alapvetése, e tudományszak egész anyagát felöleli.. Az instruktiv rendben felépített szöveg összefoglalja az antropológia hazai történetét és minket érintő fontosabb külföldi megállapításait, az embertan modern problematikáját s a magyarság testi bélyegeiről eddig összegyűjtött adatokat, majd behatóan ismerteti az élő magyarság, a mai nemzettest rasszok szerinti felépítését, végül megkísérli levezetni a Magyarország területén valaha élt lakosság rasszok szerinti alakulását az ősember első emlékeitől kezdve a magyarság mai faj képének kiformálódásáig. Mint a honfoglaló magyarság antropológiai emlékeinek vizsgálata alapján B. megállapítja, a magyarság a két nagy euráziai rasszkör — az europid és mongolid —- érintkezési felületén kialakult két közti rassz : az europid rasszkörhöz számított keletbalti,1 s az újabban szintén, ide sorolt turanid Tasszok egy-egy csoportjának egyesüléséből jött létre. E megállapítás lényegében 1 Az ismertetés keretében előforduló rasszok legalább néhány legtipikusabb vonását célszerűnek véljük az alábbiakban összefoglalni. A keletbalti rasszt rövid, széles, kerek koponya, széles, alacsony arc, fejletlen (pisze) orr, világos szem-, haj- és bőrszín s széles, kissé nyomott, kisközepes termet (középértéke 163 cm) jellemzi. Hasonlít hozzá az alpi rassz, de ennek arcvonásai még határozatlanabbak (rövid, karakternólküli orr stb.) ; színkomplexiója sötét s termete még zömökebb, esetlen (163 cm). A turanid rassz szintén kerekfejű, helyesebben koponyája s arca lekerekített négyszögre emlékeztet. Arca egyébként kissé lapos, széles, szemrése aránylag keskeny, de mongolredő nélküli s orra az arc síkjából jól kiugró, europid jellegű, rövid sasorr. Színkomplexiója sötét, termete nagyközepes (166 cm), testalkata szabályos, arányos. A taurid rassz rövid, magas fejű (a koponya tetőkörvonala hátrafelé fokozatosan magasodik). Vonásai durvák, jellemzi az erősen kiálló, hatalmas, horgas orr. Pigmentgazdagsága nagy, termete nagyközepes (166 cm), zömök. A dinári mintegy a taurid finomabb alakja. Koponyája rövid, igen magas, laposnyakszirtű, arca hosszú, markáns (nagy, hajlott orral) ; erősen pigmentált ; termete magas (173 cm), széparányú. A nordikus a dinárihoz hasonló testalkatú (173 cm), de hosszúfejű, keskenyarcú s pigmentszegény (szőke, világosszemü stb.) A mediterrán szintén hosszúfejű (nyakszirtje kúposán kiálló). Arca keskeny, a nordikusénál lágyabb vonású ; pigmentgazdagsága igen nagy ; termete alacsony (161 cm.), kecses. Az Alföld-rassz —a korábban ú. n. „törökös magyar típus" — a turanid rassz Magyarország területén keletkezett s kizárólag itt található változata, melyre tehát valamennyi között leginkább ráillik a „magyar típus" kifejezés. Koponyája nagy, kerek, boltozott, homloka magas, domború ; arca széles (szintén lekerekített négyszög), de erős orrú s határozott, élénk vonású. Szája, füle kicsiny, szeme tágnyílású. Színkomplexiója sötét: barna vagy fekete ; termete nagyközepes (165—166 cm), széparányú. (Tiszta példányai pl. Vörösmarty, Széchenyi stb.) 21'
