Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 278–313

291) ELEKES LAJOS csoportja volt. Néhány évvel később a szörényi bánság: szélső területén oláh kenézségeket fogunk látni. Bizonyos, hogy ezidőtájt a románok Havaselve más részein is megjelentek, hiszen a század első harmadában már Erdélyben is felbukkantak, Délmoldvában pedig bulgár papok hatása alatt a katolikus térítés munkáját zavarták. Azonban hangsúlyozzuk : a XIII. század előtt semmi nyoma, hogy bárhol a Dunától északra szervezett egységeket alkottak volna. A balkáni románság ősi életformája a vándorpásztorkodás, főleg a kétlegelős juhtenyésztés volt. Adójukat is juhokban és juhtenyésztésből származó terményekben rótták le. Ennek a specializálásnak köszönhető, hogy vlach nevük foglalkozásjelző (pásztor) értelmet kapott.1

Juhtenyésztés volt a főfoglalkozása északra szakadt testvéreiknek is. Ahol csak felbukkantak, mindenütt megjelennek a forrásokban a juhnyájak. Mint látni fogjuk, ősi életformájukhoz új hazájukban is ragaszkodtak, az újkor elején még a pásztorság volt a legfontosabb foglalkozás, sőt Giurescu szerint a hegylakó mokánok (pásztorok) ma is lenézik a síksági földmívest.2 A vajdaságok újkori állattenyésztésében azonban már a ló és a szarvasmarha is jelentős szerepet játszott. Ez nem balkáni, hanem türk vonás, és feltehetőleg a türk-román együttélés következtében terjedt el, bár nem tudjuk, hogyan és milyen fokig. Mindenesetre megemlítjük, hogy Giurescu a román pásztorélet szókincsében több fontos kifejezést talált, amit türk átvételnek tart.3

A földmívelés alapja Weigand és Dumke nyelvészeti kutatásai szerint bulgár hatásra nyúlik vissza,4

azonban a bevándorlók életében alig játszott szerepet. E. Fischer szerint a Barcaságra települő románok még csak a legegyszerűbb terményeket ismerték, s életmódjuk kezdetleges volt ; sütéshez forró köveket használtak, s földbe vájt kunyhókban (bordeuri) laktak.5 Mindez arra vall, hogy előzőleg nem ismerték a telepesélet s a rendszeres földmívelés formáit. Valóban, mint látni fogjuk, még a társadalom részleges földhöz kötése is csak igen lassan mehetett végbe. A románság életformái abban a korban, amikor adatok szólnak róla, már többrendbeli idegen hatáson s jelentős fejlődésen mentek át. Feltehető, hogy kezdetben még egy-1 Giurescu : Ist. Rom. II/l. 321—323. 1. 2 Uo. 332. 1. 3 Uo. I. 284. 1. (cioban, cätun stb.) 4 Treml : Die ungarischen Lehnwörter im Rumänischen. Ungarische Jahrbücher IX. 276. 1. 1. jz. 5 Das alte Burzenland und seine Besiedelung (Kronstadt), 7. 1..