Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 278–313

286 ELEKES LAJOS felírással ismerjük. Tudjuk ugyan, hogy a comes kifejezésnek nemcsak megyésispán értelme volt, azonban inkább hisszük, hogy ebben a formában s ezen a helyen mégis ilyesmit jelölt. A román írók Lápedatu nyomán az arge§-poenarii váracskában és Korlát comes adománylevelében is egy hasonló, loysthai comitatus nyomát sejtik. Bizonyára túlzás volna ezeket a „comitatusokat" a magyar megyékkel egybevetni, s talán az sem volna helyes, ha a comesek szerepléséből valami kiforrott közigazgatási szervezet létére következtetnénk. De az kétségtelen, hogy a szervezés megindult és magyar nyomokon haladt, bár valószínűleg kezdeti állapotban elhanyagolták, hiszen a vajdaság kialakulása idején nem tanúsított ellenállást.1 Nehéz volna azonban elképzelnünk, hogy a magyar terjeszkedés megfelelő népi elemek hozzájárulása nélkül akár ennyit is elért volna. S valóban, abban a korban, amikor a forrásanyag már elég gazdag ahhoz, hogy a településről valamelyes képet formálhassunk, azt látjuk, hogy a Kárpátok lábánál, tehát a vajdaságok földjének gazdasági erővonalában magyar vagy magyarországi eredetű telepek hosszú sora húzódik végig. Ekkor, a középkor végén e telepek nem alkotnak összefüggő láncot, hanem egyes csomópontok körül kisebb-nagyobb laza tömböket. Azonban az, hogy^éppen a csomópontokban fekszenek, arra vall, hogy lakosaik elsőnek szállták meg földjüket, olyan időben, amikor ezen a vidéken más rendezett élet még nem volt. A földrajzi nevek ugyanezt vallják, sőt azt is elárulják, hogy néhol a feltűnésük idejében már izolált tömböcskék korábban összefüggtek egymással s a magyar anyaországgal. A kárpátalji magyar telepek Havaselvén nem maradtak meg. Talán ez az oka, hogy az irodalom csak elvétve vesz róluk tudomást, s általában inkább a moldvaiakkal foglalkozik. Kielégítő kép ezek sorsáról sem áll eddig rendelkezésünkre s a nézetek már eredetük kérdésében is erősen eltérnek. Régebbi magyar írók a huszitaüldözések korára gondoltak, ez azonban túlságosan későinek látszik. A magyar tömbök a Szeret folyón innen fekszenek, a huszitákról elnevezett Huçi város pedig azon túl, a Prut közelében. A tömbi terület megszállását korábbi időre kell tennünk. Nástase csak általánosságban szól a ,,XII—XIV. századi magyar uralomról", amely a Szeret vonaláig terjedt s elindította Nyugat-1 A fent előadottakat rövidség kedvéért V. Draghiceanu nyomán idézzük : Curtea domneascä din Argeç. Buletinul Comisiunii Monumentelor Istorice, a. X—XVI. (Bucuresti) 1923, 15. 1. 4. jz., 12. 1. stb.