Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
276 SI MON VI DEZSŐ nak a már említett okokon kívül még azért sem, mert ő is kénytelen számolni a X. század jellegzetes „ómagyar" emlékeivel (pl. a galgóci tarsolylemez) és mert a XI. század magyar pénzleletei kétségtelenül igazolják a szlávság beilleszkedését a magyar gazdasági életbe. A szlovák felvidékről még számos földvárat ismerünk, azonban egyikről sem állíthatjuk ezidőszerint biztosan, hogy szláv eredetű-e, mert az itt talált hullámvonalas kerámia egymagában, mint láttuk, a kérdést nem döntheti el. Az utóbbi években komoly kezdeményezések történtek Szlovákiában a földvár kutatás terén is. Jansak1 munkásságát, amely főként a pontos topográfiai felvételekre szorítkozik, nem lehet eléggé méltatnunk, mert hasonló előmunkálatok nélkül a, tervszerű kutatás el sem képzelhető. Jansak az adott körülményekhez képest a földvárakban található cseréptöredékekről is beszámol. Az eddig ismert leletek alapján2 a következőkben foglalhatjuk össze ismereteinket a felvidéki földvárakról. A legnagyobb magaslati földvárak a Hallstattkorból valók, mégpedig : Unin, Berencs, Detrekő, Szomolány, Kosariszka. Nemespodhrágy, Visehrad, Tribecs, Zobor, Zsibrica és Szitnya. Ezek közül Detrekő, Szomolány (Molpir) és Nemespodhrágy (Hradisko) földváraiban La Tène-kori emlékek is előfordultak, s ezzel a kelták (cotinok) jelenléte a szlovákiai földvárakban is igazolva lenne, ha nem is olyan gazdag leletekkel, mint a csehországi Stradonice hradistyéjében. Ugyancsak e régi földvárak közül Molpiron, Zsibricán és Szitnyán kerültek elő hullámvonalas kerámiamaradványok is. Noha e leletek a morvaszláv-korban már nagy valószínűséggel tulajdoníthatók a szlávok kultúrhagyatékának, mégis csak azt következtethetjük belőlük, hogy e régi menedékvárakat a viorvaszlávok is igénybevették veszély idején. Ismerünk még hullámvonalas edénymaradványokat a Pozsonyszentgyörgy feletti földvárból,3 a nyitrai várhegyről4 és a garammenti Grác-földvárból (Kiskoszmály mellett)5 is. Ásatások híján, csupán felszíni leletek alapján azonban mégsem mondhatjuk e földvárakról, hogy morvaszláv eredetűek, 1 St. Jansak : Niektoré novoobjavené hradiská slovenské. Sbornik Muz. Slov. Spol. XXII. 3—26. 1. ; Slovenské hradiská z dobv hallstattskej. Uo. XXIII. 1—32. 1. Staré osídlenie Slovenska. Uo. XXV. és XXVI. k. 2 Eisner i. m. 154—159; 184—186; 270—274. 1. 3 Eisner i. m. 272. 1. 4 Ádám E. : A nvitrai várhegv oldalában talált régi cserepek és csontok leihelyéről. Ärch. Ért. XÍX. 1899. 404—408. 1. 5 Jansak, Sbornik Múz. Slov. Spol. XXV. 58. 1.
