Századok – 1940

Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277

A szlávok földvárairól. A szláv településtörténet legérdekesebb, de egyben legproblematikusabb emlékei közé tartoznak a földvárak. A régészek egy része a kora középkorra 'datálható földvárak közül azokat, melyek a szlávság által benépesített területeken találhatók, szláv hradistyéknek szokta nevezni. Ez az eljárás azonban sokszor erőltetett, sőt önkényes : mint, látni fogjuk, a legtöbb esetben minden alapot nélkülöz. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szláv korral foglalkozó archaeológiának a leletekből levont eddigi következtetéseit csupán munkahipotézisnek tekinthetjük. Ennek a bizonytalan állapotnak az újabb régészeti kutatók is tudatában vannak, de azért még a megtévesztő terminológián sem akarnak változtatni, hanem tovább fejlesztik. Nem csoda ilyen körülmények közt, hogy a .szlavisztika többi tudományága bizonyos bizalmatlansággal viseltetik a szlávkori archaeológia megállapításaival szemben. Ennek megváltoztatása érdekében talán nem lesz felesleges, ha megkíséreljük vizsgálat tárgyává tenni a ,,szlávhradistyék" kérdését. Éppen a régi szlávság kultúrájának megismerése érdekében tesszük ezt, hogy e szláv földvárakról szóló tudásunk minden erőszakos belemagyarázás elvetésével, biztos alapokon nyugodjék. Végre is, a szlávok őstörténetének kutatói nem beszélhetnek lengyel, német, cseh vagy magyar archaeológiai módszerekről, hanem csakis az archaeológia tudományos módszerét alkalmazhatják. A soviniszta vagy politikai „módszer" többnyire elhomályosítja a régész „látását" is ; csak egyforma mértékkel szabad mérnünk. A szláv hradistyék problémájának vizsgálata során különös tekintettel kell lennünk a szlovák felföld földváraira, mert e téren éppen az utóbbi években történtek figyelemi eméltó kutatások, elsősorban Eisner irányításával.1 De 1 J. Eisner : Slovensko v pravëku (Bratislava 1933), 164—159, 270—276.1. és a Sbornik Muz. Slov. Spol.-ban azóta megjelent archaeológiai beszámolóiban.