Századok – 1940
Szemle - Irmédi-Molnár László: Az 1786. évi kataszteri felmérés Zala vármegyében. Ism.: V. E. 242
242 SZEMLE 8° 30 1. —- E kis füzet egy magyar humanista mathematikus Hollandiában kiadott aritmetikáját ismerteti, teljes szövegű magyar fordítását adja és bőséges magyarázó jegyzeteket fűz hozzá. Ezzel nemcsak a tudománytörténet számára nyújt adalékot, hanem figyelmet érdemel az általános művelődéstörténelem szempontjából is. György mester műve egyike a XV. sz. második felében európaszerte megjelent humanista aritmetikáknak, amelyek a számolástechnika teljes megváltozására vezettek. Általuk győzedelmeskedett végleg az indus-arab számolási módszer — a modern számolás alapja — a kezdetleges, bonyolultabb számítási műveletek elvégzésére alkalmatlan abacuson. Az ilyen könyvecskéket a humanisták nemcsak a tudósok számára írták, hanem, mint György mester is írja munkája ajánlásában, ,,a kereskedőknek és a kézművesek minden tiszteletreméltó fajtájának" is. Tulajdonképen nem is tudományos matematikai művek ezek, hanem gyakorlati számtani műveletek példatárai ; szólnak az alapműveleteken kívül a hármas szabályról, az arányos osztásról, kamatszámításról stb., egyszóval olyasmiről, ami a mai kereskedelmi számtan körébe tartozik. Az új, racionálisabb, gyorsabb számolástechnikának győzelmét természetesen az írásbeliség nagyarányú kiterjedése okozta. A városi iskolákban Itáliában a XV. sz. elején, Németországban és Hollandiában a század végén mindenfelé tanítottak ilyen vándortanítók, az új számolás oktatói. Nem hisszük, hogy mindennek a korai kapitalizmus kialakulásában ne volna nagy jelentősége. —- György mester magyar ember volt, műve ezt kétséget kizáróan elárulja, de műveltségét, számtantudását Párisban szerezte, könyve Hollandiában jelent meg és valószínűleg ott használták. Magyarországon megjelenése idejében aligha ismerhették. Az új számolástechnika nálunk csak a XVI. század második felében vált általánosan elterjedtebbé, mikor a reformáció korának széleskörű iskolázása hazánkban is nagyszámú polgári elemet vont az írásbeliségbe. Istványl Géza. Dezséri Baclió László : Gyöngyös város Rákóczi időjében. Gyöngyös 1938. Hevesmegyei Lapok. 8° 98 1. — Gyöngyös városának fontos szerep jutott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában. A felkelő csapatok éléskamrája és kaszárnyája volt, ideiglenes megyeszékhely és a kuruc posta főállomása. A fejedelem több ízben huzamosabb időt töltött Gyöngyösön ; több levele és rendelete kelt innen. A város két béketárgyalásnak is színhelye volt ; itt hozták a „gyöngyösi 25 pontot". Mindez pezsdülő életet jelentett Gyöngyös számára. À város osztozott a fölkelés sikereiben és kudarcaiban. Föllendült a gazdasági élet ; különösen a gyöngyösi bor és iparcikkek iránt volt nagy érdeklődés, aminek főleg a város görög és zsidó kereskedői látták hasznát. De kijutott a városnak a szenvedésből is. Megtizedelte lakosságát az 1708—9. évi kolerajárvány, az áldozatok közt volt Bottyán János kuruc generális is. A szerző kiadatlan aiiyag és bő irodalom felhasználásával dolgozta fel a város történetének ezt a fejezetét. Munkája a Rákóczi-irodalomhoz is adalékokkal szolgál. Törekszik a kulturális és gazdasági viszonyok ismertetésére is, ez azonban a város görög kereskedő-lakosságának leírásán kívül kevés eredménnyel járt, főleg azért, mert Rákóczi kora, a XVIII. század-eleji Gyöngyös, egy összefoglaló művelődési kép megrajzolására nem alkalmas. Eperjessy Kálmán (Szeged). Irmédi-Molnár László : Az 1786. évi kataszteri felmérés Zala vármegyében. (Kny. : Földrajzi Közlemények LXVII. 1939, 4. sz.) 8° 13 1. és 5 mell. — Mint ismeretes, Magyarországnak II. József
