Századok – 1940
Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211
186 BÓNIS GYÖRGY rendszeréhez való visszatérésként üdvözli, oly mesteri fordulattal, amely az ócsárolt jogászok művészetén is túltesz.1 Fölösleges ezek után fejtegetnünk, hogy Freeman a szabadelvű irányzat harcosa volt s a svájci kantonok kezdetleges demokráciája iránti rajongását vitte át saját fajának korai alkotmánytörténetére.2 Mentségéül szolgál, hogy egyetemes érdeklődése, az antik vüágot, a szicíliai történelmet és a normann hódítást felölelő munkássága mellett csak félkézzel nyúlt a tárgyhoz. Mint hazájában mondották róla, egy elmúlt iskolához tartozott, mert eredeti oklevelet soha sem látott, csak a kiadott forrásokat aknázta ki.3 Híres tanulmánya tehát, amelyet most elemeztünk, már megjelenésekor, 1872-ben is szükségképen elavult volt. Hogy nálunk az összes alkotmánytörténeti írók közül még 1893-ban is éppen az ő műve jelent meg, nincs mélyebb szellemtörténeti jelentőség nélkül. Ennek a kornak a felfogását legjobban egy magyar szerzőtől származó angol alkotmánytörténeti műből ismerhetjük meg. Andrássy Gyula és Timon Ákos tanításával a cambridgei egyetem egy fiatal magyar diákja ismertette meg az angol közvéleményt, mikor a Magna Carta náluk hiányzó monográfiáját akarta megírni, tekintettel egyszersmind az Aranybullára.4 Kifejtette, hogy a XIV. században megállt mindkét nemzeti állam fejlődése : a modern Angliát megteremtette I. Edward, nálunk pedig Nagy Lajos idejében „szemtői-szembe állunk 1848 alkotmányos Magyarországával". Sőt államunk szervezete a XIX. század közepén nagyon hasonló volt a szentistvánkori berendezéshez. így a folytonosság és a nemzeti jelleg mindkettőnknél megvan. Azután a hűbériség is a „népszabadság" irányában módosult a két országban, nevezetesen a pénzverés és a magánharc nem volt a hűbéresek kiváltsága, hanem mindig királyi jog ! Az igazságszolgáltatás korán központosult (ez igaz), s ezért van olyan páratlan hasonlóság a két nemzet nagy jogkönyvei, Bracton és Werbőczy művei között. Igaz, hogy majd három század választja el őket, de ez a párhuzamot nem rontja le, mert Bractont az újkorban is idézik, Werbőczy meg magyarázatért sokszor visszanyúl a korábbi középkorba ! Az angol alkotmány és a francia forradalom vívmányai nyomán elképzelt szabadságjogokat a szerző feltalálja a két nép Nagy Szabadságleveleiben azzal az eltéréssel, hogy a megyék nálunk még sokkal szabadabbak, mint az angoloknál. Ami még az említett módon szerencsésen konzervált „felvilágosodott középkori államokból" nem felelt meg 1 Uo. 6, 64, 68, 142, 152. 1. 2 Freeman a fajelmélet első jogtörténésze. A germán ősökhöz való visszatérés elméletét ma viszontláthatná a legifjabb német generáció munkáiban ; ld. Grosch könyvének ismertetését Századok 73. évf. 1939, 494. s köv. 1. 3 G. P. Gooch : History and historians in the nineteenth century (2. ed. London 1913), 346—352. 1. 4 Elemér Hantos : The Magna Charta of the English and of the Hungarian constitution. A comparative view of the law and institutions of the early middle ages (London 1904).
